Agár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az agár az egyik legősibb kutyaféle, már évezredek óta az ember társa a vadászatban. Az idők során számos agárféle alakult ki. Méretük, színük igen sokféle. Az ősi vadászösztön és a gyorsaság azonban mindegyikükben közös. Az agarak mindig is előkelő jelenség voltak. Nem csoda tehát, hogy vagyonokba kerültek, csak a nemesi réteg tudta megengedni magának az agarászás örömeit. Az agarak megjelenése arisztokratikus, eleganciát, kimértséget tükröz. Az újgazdagok is kedvelik.

Az agarak a világ legmozgékonyabb ebei. Sebességük köztudottan a „kutyák gepárdjává” emeli őket. Manapság már szinte csak a futóversenyeken mérhetik össze erejüket a fajtársaikkal. A vadászatok során inkább más kutyaféléket használnak.

Testalkatuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homokszínű magyar agár kan

Az agaraknak hosszú lábaik vannak, kidomborodó mellkasuk és hosszúkás fejük. Gyorsaságuk teszi képessé őket arra, hogy elejtsék a zsákmányt. A többi vadászkutya más módon hajtja fel a vadat: inkább kifárasztja.

Az ideális agár dolichocephalic-szerű fejét könnyedén tartja. Ez azt jelenti, hogy a fejük az átlagosnál hosszabbnak hat. Farkasokra jellemző ez a fejforma. A szemük szélesebb spektrumot lát, mint a többi, nem vadászatra tenyésztett kutyafajtáé.

Alkalmazásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeket a kutyákat a préda követésére és elfogására tenyésztették ki. Nagy sebességük lehetővé teszi, hogy a gyorsabb vadakat is elkapják. Gyorsan felfedezik, ha mozgás van a közelben, lelkesen követi a vadat. Képesek szarvasokat, nyulakat elkapni. Hosszú lábaik gyors haladäst kölcsönöznek nekik, nagy mellkasukban pedig a többi kutyához mérten szokatlanul nagyobb szív dobog. A sprintre és a hosszútáv futásra is kiválóan alkalmasak. Testsúlyuk könnyeddé teszi a mozgásukat.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkorábban ismert agárféle 5000 éve már élt Eurázsiában. Az első leírások Európában Arrian Cynegeticusában olvashatók. Manapság már csak háziállatként tartják. Némelyikük szelíd, de vannak olyan típusok, amelyek minden idegenre rátámadnának. Ösztöneik a mai napig megmaradtak. Mozgásigényük hatalmas, mindent üldözőbe vennének, ami mozog. Nekik találták ki a Coursing nevű agár-futóversenyt. Vadászatokra is járnak velük, de 1944 óta Franciaországban tilos velük vadászni.

Agárfélék listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

FCI által elismert agarak a X. csoportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

FCI által elismert agárfélék az V. csoportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

FCI által még el nem ismert agárfélék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitatott fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó vita tárgya az agár fajtacsoport. Nem tudják eldönteni, hogy melyik fajtákat sorolják be hozzájuk és melyeket sem. A régi FCI szabvány szerint az agarak a Greyhoundra hasonlító: gräoidok. Éppen ezért az ősibb fajtákat nem az agarak közé sorolják, hanem a spiccek és más ősi kutyafajták közé. Természetesen van hasonlóság az ősi és a mostani agarak között. A funkciójuk (vadászkutya), képességeik és alkatuk hasonló.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Windhund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sighthound című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.