Schickedanz Albert
| Schickedanz Albert | |
 |
|
|
|
|
| Született | Biala, 1846. október 14. |
| Elhunyt | Budapest, 1915. július 11. (68 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum |
| Jelentős projektjei | Millenniumi emlékmű, |
Schickedanz Albert (Biala, 1846. október 14. – Budapest, 1915. július 11.) műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője. Többek között a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője.
Tartalomjegyzék |
Életpályája és munkássága [szerkesztés]
A galíciai Bielsko Biala (Biala bei Bielitz) városban született német származású, de magyar érzelmű család sarjaként. Apja, Schickedanz Ferdinánd földbirtokos, majd borkereskedő volt. Gyermekkorát az akkor Magyarországhoz tartozó Késmárkon töltötte, ahol apja 1848-ban polgárjogot kapott. Anyai nagyapja Késmárkon volt lutheránus lelkész, aki a magyar szabadságharcban való részvételéért hosszas várfogságot szenvedett. Az 1850-es évek közepén szüleivel visszaköltöztek Galíciába. Alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. Később a karlsruhei Politechnische Schulén egy évig építészetet tanult, majd Bécsbe ment, ahol Karl Tietz építésznél vállalt munkát.[1]
1868-tól Pesten dolgozott előbb Szkalnitzky Antal, majd Ybl Miklós irodájában. 1869-ben megnyerte a Kerepesi úti temetőbeli Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot. 1878-ban az Magyar Iparművészeti Múzeumban – amely akkor a Képzőművészeti Társulat Sugár úti székházában volt elhelyezve – kapott titkári állást. 1880-ban kezdett tanítani, 1884-1901-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára volt. 1893-1903-ig Herzog Fülöp Ferenccel társulva dolgozott, ekkor születtek legfontosabb munkái. 1894-ben megbízást kapott az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácstól az új Műcsarnok megtervezésére. 1895-ben a miniszterelnök Zala György szobrásszal közösen őt bízta meg a Millenniumi emlékmű elkészítésével. Az 1896. évi VIII. törvénycikk alapján 1898-ben írták ki a Szépművészeti Múzeumra a pályázatot, amin Schickedanz második lett, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére.
Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája volt 1906-ban.[2] Három évi betegség után érelmeszesedésben halt meg Budapesten 1915 július 11-én délelőtt 11 órakor. Pályatársai jelenlétében július 13-án délután temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben az evangélikus egyház szertartása szerint.[3] Neje Horn Irma volt.
Építészeti munkái [szerkesztés]
- Budapest, VII. Bajza utca 14 villa
- 1871. Batthyány-mauzóleum a Kerepesi úti temetőben[4][5]
- 1893. Arany János emlékmű Budapest (VIII. kerület), Múzeum körút 14. (Magyar Nemzeti Múzeum kertje) Stróbl Alajossal közös alkotás[6]
- 1895. Műcsarnok (Herczog Fülöp Ferenccel)
- 1897-1905. Millenniumi emlékmű (Szobrok többsége Zala György munkája.)
- 1900-1906. Szépművészeti Múzeum
- 1906. Budapest, II. Nyúl utca 16. Műtermes villa
Képgaléria [szerkesztés]
-
Batthyány mauzóleum 1871
-
Batthyány mauzóleum 1871
-
Műcsarnok a Hősök tere felől
-
Műcsarnok a Dózsa György út felől
-
Millenniumi emlékmű a Hősök terén
-
Szépművészeti Múzeum a Hősök tere felől
-
Szépművészeti Múzeum főbejárat
-
Bp.II.Nyúl u.16 Műteremház
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Gábor Eszter: A Műcsarnok épülete. rtf. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Budapest, II. Nyúl u. 16.
- ↑ Síremléke a 20-1-18 sírhelyen található. Szobrász: Moiret Ödön. Lásd: Moiret Ödön szobrász-építész és éremművész
- ↑ Batthyány-mauzóleum. agt.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Batthyány-mauzóleum. iskolaikirandulas.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Arany János emlékmű. szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
Források [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 861. o. ISBN 963-9257-14-1
- Schickedanz Albert A HÔSÖK TERE ÉPÍTÔJE (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- Schickedanz Albert (magyar nyelven). Pesti építkezések állomásai. btm.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- Hősök tere Schickedanz Albert (magyar nyelven). artportal.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- Schickedanz Albert (magyar nyelven). Művészet Tizennegyedik évfolyam, 1915 Hatodik szám p. 316-319. mke.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
További információk [szerkesztés]
- Rados Jenő: Magyar Építészet története (Műszaki Könyvkiadó 1971. 309. old.)
- Művészeti Kislexikon (Akadémia Kiadó 1973. 550-551.old.)
- Schickedanz Albert A Hősök tere építője (magyar nyelven). sulinet.hu. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- Október 14. Schickedanz Albert születésnapja 1846 (magyar nyelven). Jeles Napok. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- Schickedanz Albert síremléke a Kerepesi temetőben (magyar nyelven). Séta a Kerepesi temetőben. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- Schickedanz Albert, a csodálatos nevű: Milleniumi Emlékmű I. (magyar nyelven). varoskepp.blog.hu, 2009. március 9. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- Elek Artúr: Schickedanz Albert (magyar nyelven). Nyugat, 1915. 19. szám. Nyugat. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- Schickedanz Albert (magyar nyelven). artportal.hu. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
