Schickedanz Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schickedanz Albert
Schickedanz Albert.JPG

Született 1846. október 14.
Biala,
Elhunyt 1915. július 11. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Munkái
Jelentős épületei Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum
Jelentős projektjei Millenniumi emlékmű,

Schickedanz Albert (Biala, 1846. október 14.Budapest, 1915. július 11.) magyar műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője. Többek között a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője.

Életpályája és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galíciai Bielsko Biala (Biala bei Bielitz) városban született német származású, de magyar érzelmű család sarjaként. Apja, Schickedanz Ferdinánd földbirtokos, majd borkereskedő volt. Gyermekkorát az akkor Magyarországhoz tartozó Késmárkon töltötte, ahol apja 1848-ban polgárjogot kapott. Anyai nagyapja Késmárkon volt lutheránus lelkész, aki a magyar szabadságharcban való részvételéért hosszas várfogságot szenvedett. Az 1850-es évek közepén szüleivel visszaköltöztek Galíciába. Alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. Később a karlsruhei Politechnische Schulén egy évig építészetet tanult, majd Bécsbe ment, ahol Karl Tietz építésznél vállalt munkát.[1]

1868-tól Pesten dolgozott előbb Szkalnitzky Antal, majd Ybl Miklós irodájában. 1869-ben megnyerte a Kerepesi úti temetőbeli Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot. 1878-ban az Magyar Iparművészeti Múzeumban – amely akkor a Képzőművészeti Társulat Sugár úti székházában volt elhelyezve – kapott titkári állást. 1880-ban kezdett tanítani, 1884-1901-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára volt. 1893-1903-ig Herzog Fülöp Ferenccel társulva dolgozott, ekkor születtek legfontosabb munkái. 1894-ben megbízást kapott az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácstól az új Műcsarnok megtervezésére. 1895-ben a miniszterelnök Zala György szobrásszal közösen őt bízta meg a Millenniumi emlékmű elkészítésével. Az 1896. évi VIII. törvénycikk alapján 1898-ben írták ki a Szépművészeti Múzeumra a pályázatot, amin Schickedanz második lett, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére.

Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája volt 1906-ban.[2] Három évi betegség után érelmeszesedésben halt meg Budapesten 1915 július 11-én délelőtt 11 órakor. Pályatársai jelenlétében július 13-án délután temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben az evangélikus egyház szertartása szerint.[3] Neje Horn Irma volt.

Építészeti munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schickedanz Albert sírja Budapesten. Kerepesi temető: 20-1-18. Moiret Ödön alkotása.
  1. Gábor Eszter: A Műcsarnok épülete. rtf. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  2. Budapest, II. Nyúl u. 16.
  3. Síremléke a 20-1-18 sírhelyen található. Szobrász: Moiret Ödön. Lásd: Moiret Ödön szobrász-építész és éremművész
  4. Batthyány-mauzóleum. agt.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  5. Batthyány-mauzóleum. iskolaikirandulas.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  6. Arany János emlékmű. szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2012. február 5.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schickedanz Albert témájú médiaállományokat.