1895

1895 más naptárakban
Gergely-naptár	1895
Ab urbe condita	2648
Bahái naptár	51 – 52
Berber naptár	2845
Bizánci naptár	7403 – 7404
Buddhista naptár	2439
Burmai naptár	1257
Etióp naptár	1887 – 1888
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1950 – 1951
Shaka Samvat	1817 – 1818
Kali juga	4996 – 4997
Holocén naptár	11895
Iráni naptár	1273 – 1274
Japán naptár	2555 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4591–4592
Kopt naptár	1611 – 1612
Koreai naptár	4228
Muszlim naptár	1312 – 1313
Örmény naptár	1344 ԹՎ ՌՅԽԴ
Thai szoláris naptár	2438
Zsidó naptár	5655 – 5656

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek

Évek: 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899 – 1900

Események

• Átadják a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között.
• Egyesítik Esztergom, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező településeket.
• Vaszary Kolos prímás 50 ezer koronás adományából megkezdik a Vaszary Kolos Kórház építését.
• Japán és Kína háborúja
• Ivanóczy Ferenc létrehozza a Szlovén Néppártot.
• január 15. – Wekerle Sándor miniszterelnök lemondása
• január 28. – Zichy Nándor gróf vezetésével megalakul a Katolikus Néppárt
• június 11. – Az angolok elfoglalják Togót.
• június 21. – Megnyílik a Kieli-csatorna.
• október 1. – Örményellenes pogrom Konstantinápolyban.

Az év témái

1895 a filmművészetben

• február 13. – A Lumière testvérek Párizsban szabadalmaztatják a kinematográfot. A készülék lehetővé teszi élőképek bemutatását nagyobb közönség előtt.
• március 19. – Louis Lumière leforgatja első filmjét, amely a lyoni Lumière gyár munkásainak munka befejezését ábrázolja. Ezt mutatja be március 22-én Párizsban a Nemzeti Iparpártoló Társaságnak.
• november 11. – Filoteo Albertini olasz feltaláló szabadalmaztatja kinetografónak nevezett, mozgóképet bemutató készülékét.
• december 28. Lumiére-testvérek első nyilvános mozielőadása Párizsban a Grand Caféban.

1895 az irodalomban

• Megjelenik Komjáthy Jenő az A homályból című verseskötete.

1895 a zenében

• november 5. – Kölnben bemutatják Richard Strauss „Till Eulenspiegel” c. művét.

1895 a tudományban

• november 8. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezi a később róla elnevezett röntgensugarat.
• november 24. – megjelenik Charles Darwin A fajok eredete című műve
• november 27. – Alfred Nobel végrendelete; a Nobel-díj megalapítása
• Guglielmo Marconi megalkotja a rádiót.
• Ferdinand von Zeppelin szabadalmat kap léghajó terveire.

1895 a vasúti közlekedésben

• Átadják az Óbuda–Esztergom vasútvonalat.
• május 21. – Megnyílik a Baranyaszentlőrinc (ma Szentlőrinc) és Sellye közötti vasútvonal.
• december 31. – Megindul a forgalom a Dombóvár–Lepsény-vasútvonalon.

1895 a sportban

• december 19. – A világ nemzeti olimpiai bizottságai közül ötödikként, Berzeviczy Albert elnökletével megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság
• A budapesti Műkorcsolya Európa-bajnokságon Földváry Tibor megszerzi a magyar sport első Európa-bajnoki címét

Születések

• január 1. – John Edgar Hoover, FBI igazgató († 1972)
• január 8. – Zsolt Béla, író, polgári radikális újságíró († 1949)
• január 17. – Mécs László, költő († 1978)
• február 6. – Dési Huber István, grafikus és festőművész († 1944)
• február 10.. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg, Sztálin börtönében halt meg († 1948)
• február 23.. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező († 1952)
• február 26. – Lakatos István, zenetörténész († 1989)
• március 2. – Almár György építész, iparművész, festő, grafikus († 1974)
• március 20. – Dudich Endre, Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus († 1971)
• március 22. – Illés Béla, író, újságíró († 1974)
• április 21. – Somogyváry Gyula, író († 1953)
• május 2.. – Wilm Hosenfeld aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert († 1952)
• június 2. – Radó Tibor matematikus († 1965)
• június 4. – Dino Grandi, fasiszta külügyminiszter, diplomata († 1988)
• július 12. – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus († 1989)
• július 20. – Moholy-Nagy László, magyar fotográfus, konstruktivista festő, designer, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője († 1946)
• július 22. – Pavel Oszipovics Szuhoj, szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 1975)
• augusztus 1. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja († 1967)
• augusztus 13. – Barta István, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1948)
• augusztus 22. – Almásy László, Afrika-kutató († 1951)
• augusztus 30. – Zsák Károly, labdarúgó, kapus († 1944)
• október 7. – Ferdinand Čatloš, szlovák katonatiszt, vezérkari főnök († 1972)
• október 8. – Juan Domingo Perón, argentin katonatiszt, politikus († 1974)
• október 8. – I. Zogu, albán király († 1961)
• október 10. – Lin Jü-tang, kínai író volt, akinek eredeti művei és az általa készített klasszikus kínai szövegfordítások nagyon népszerűek lettek nyugaton († 1976)
• november 4. – Olcsai-Kiss Zoltán, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, érdemes művész († 1930)
• november 5. – Walter Gieseking, francia zongoraművész, karmester († 1956)
• november 9. – Uray Tivadar, Kossuth-díjas magyar színész († 1962)
• november 10. – Öveges József, Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár († 1979)
• november 10. – John Knudsen Northrop, amerikai repülőgéptervező (Northrop Air) († 1981)
• november 13. – Bernáth Aurél, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő († 1982)
• november 15. – Olga Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő († 1918)
• november 16. – Paul Hindemith, német zeneszerző († 1963)
• november 25. – Anasztasz Ivanovics Mikojan, (er. Anasztasz Hovhanneszi Mikojan), örmény születésű bolsevik forradalmár, szovjet politikus, az SZKP PB tagja, miniszterelnök-helyettes, államfő († 1978)
• december 10. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő, Babits Mihály felesége († 1955)
• december 14. – VI. György, angol uralkodó († 1952)

Halálozások

• január 26. – Komjáthy Jenő költő (* 1858)
• február 7. – Friedrich Ferenc vívómester (* 1816)
• február 18.. – Habsburg–Tescheni Albert főherceg osztrák főherceg, Teschen második hercege, tábornagy, eredményes katonai vezető, főhadparancsnok, nagybirtokos, nagyiparos (* 1817)
• május 19. – José Martí kubai író, költő, szabadságharcos (* 1853)
• június 29. – Thomas Henry Huxley angol biológus (* 1825)
• augusztus 5. – Kovács Ferenc politikus, az MTA tagja, Hódmezővásárhely korabeli közéletének jeles alakja (* 1823)
• augusztus 5. – Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus. Ő honosította meg Magyarországon a kőolaj szakaszos lepárlását (* 1833)
• november 27. – ifj. Alexandre Dumas francia regényíró, Id. Alexandre Dumas fia (* 1824)
• november 27. – Ludwig Reissenberger erdélyi szász történész (* 1819)
• december 13. – Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes, a dinamó és a szódavíz feltalálója (* 1800)
• december 17. – Irinyi János, a gyufa feltalálója (* 1817)