Sellye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sellye
Sellye címere
Sellye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Kistérség Sellyei
Jogállás város
Polgármester Nagy Attila[1]
Irányítószám 7960
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 2672 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 110,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sellye (Magyarország)
Sellye
Sellye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″
Sellye (Baranya megye)
Sellye
Sellye
Pozíció Baranya megye térképén

Sellye (horvátul Šeljin) város Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sellyének horvátul több elnevezése is létezik. A hivatalos alakja a Šeljin, míg Šejin alakot szalántaiak használták[3]

Régi magyar neve a Sőlle.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Szigetvártól délre, az Ormánságban Bogdása és Csányoszró között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1292-ben történt Sylle néven (Sőlle). Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a törökök alól.

1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár elkezdte építeni a Carolina vontatót, az első dunai gőzhajót.[4]

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányba is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor irányába vezető vasútvonal vonalát a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig. 1997-től város.

2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.

2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze.[5] 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újítják fel 2 milliárd forintból.[6]

2013. október 31-én átadták a 0,5 Mw teljesítményű naperőművet a város határában. A 460 millió forintból megépült beruházás 250 háztartás éves áramfogyasztásához képes elegendő energiát biztosítani.[7]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. első dunai gőzhajó
  5. Újabb fontos útszakasz készült el az Ormánságban
  6. Útfelújítások az Ormánságban
  7. Átadták a sellyei naperőművet. (Hozzáférés: 2013. október 31.)
  8. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (termálfürdő fejezet)
  • www.sellyestrand.eu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]