Sellye
| Sellye | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Sellyei | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Nagy Attila[1] | ||
| Irányítószám | 7960 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2786 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 110,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sellye
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sellye
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
Sellye (horvátul Šeljin, Šejin) város Baranya megyében, a Sellyei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Baranya megyében, Szigetvártól délre, az Ormánságban Bogdása és Csányoszró között fekvő település.
[szerkesztés] Története
Első említése 1292-ben történt Sylle néven(Sőlle). Az 1300-as években épült palánkvárral védték, ám azt 1532-ben a törökök az ellenállás letörése végett felgyújtották és elfoglalták. 1689-ben szabadul fel a törökök alól.
1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár elkezdte építeni a Carolina vontatót, az első dunai gőzhajót.[3]
A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányba is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor irányába vezető vasútvonal vonalát a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.
A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig.
1997-től város.
2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Draskovich-kastély (barokk, 18. századi)
- Arborétum (az 1760-as évektől)
- Katolikus templom és plébánia
- Református templom és parókia
- Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)
- Sellyei Termálfürdő: 38 fokos víze káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (termálfürdő fejezet)
- www.sellyestrand.eu
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||
|
|||||
