Sellye
| Sellye | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Sellyei | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nagy Attila[1] | ||
| Irányítószám | 7960 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2786 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 110,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sellye
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sellye
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 45,87200°, k. h. 17,84577° | |||
Sellye (horvátul Šeljin) város Baranya megyében, a Sellyei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
Sellyének horvátul több elnevezése is létezik. A hivatalos alakja a Šeljin, míg Šejin alakot szalántaiak használták[3]
Régi magyar neve a Sőlle.
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megyében, Szigetvártól délre, az Ormánságban Bogdása és Csányoszró között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Első említése 1292-ben történt Sylle néven (Sőlle). Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a törökök alól.
1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár elkezdte építeni a Carolina vontatót, az első dunai gőzhajót.[4]
A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányba is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor irányába vezető vasútvonal vonalát a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.
A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig. 1997-től város.
2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.
2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze.[5] 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újítják fel 2 milliárd forintból.[6]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Draskovich-kastély (barokk, 18. századi)
- Arborétum (az 1760-as évektől)
- Katolikus templom és plébánia
- Református templom és parókia
- Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)
- Sellyei Termálfürdő: 38 fokos víze káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.
- Turul-szobor[7]
Testvérvárosai [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ első dunai gőzhajó
- ↑ Újabb fontos útszakasz készült el az Ormánságban
- ↑ Útfelújítások az Ormánságban
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
Források [szerkesztés]
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (termálfürdő fejezet)
- www.sellyestrand.eu
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
