Véménd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Véménd
Véménd címere
Véménd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Váradi János[1]
Irányítószám 7726
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 1411 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Véménd  (Magyarország)
Véménd
Véménd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 25″, k. h. 18° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 25″, k. h. 18° 36′ 58″
Véménd  (Baranya megye)
Véménd
Véménd
Pozíció Baranya megye térképén

Véménd (németül Wemend, Weimend, horvátul Vemen, Vimen) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település német nevei a következők: Wemend, Weimend.

Horvátul a mohácsiak által használt Vemen a hivatalos, de ismert a versendiek által használt Vimen alak is.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsváradtól keletre, Mohácstól észak-északkeletre, a Geresdi-dombságon, majdnem Baranya-Tolna megye határán helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kelet-baranyai település szelíd dombok között húzódik meg. Már a bronzkorban lakott volt, hiszen előbb a mészbetétes kultúra, később a kelták szórványleletei erről tanúskodnak.

Elsó említése 1332-1335 közötti időszakban történt Emon néven, csupán a XVIII. század első harmadában jelenik meg a Vemen forma.

Émen vagy Émel középkori magyar falu, a török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1690 körül rácok telepedtek meg itt. 1748 körül érkezett az első német telepescsoport. A németség gyors ütemben növekedett. A rácok száma az első világháborúig lassan fogyott. 1920 után az itt élő szerbek zöme Jugoszláviába optált. 1930-ban 243 lakos vallotta magát magyar, 2130 német, 5 szerb és 2 egyéb anyanyelvűnek. 1970-ben 1127 magyar és 1195 német élt itt. Külterületi lakos volt ekkor 186 fő. ebből a Cigánytelepen élt 100 lélek.

A szájhagyomány szerint a mai település csak 300 éves, korábban nyugatabbra feküdt a falu. A szerbekben élénken élt a tudat, hogy Szerbiából a török elől menekültek ide a „nagy költözés’ idején vagy még korábban, s a környező völgyekben létesítettek ideiglenes településeket. Erre szerintük dűlőnevek, ill. falunevek emlékeztetnek, pl.: szh. Apatija, Batova, Berak, Demerkapija, Hristova dolina Korpač, Kapavac, Krstoš, Petrovac, Prkos, Sapud, Uros, Vemen. Őrizték azt a hagyományt is, hogy vissza kell térniük, ha hazájuk felszabadul.

A németekben is mindvégig tudatos maradt, hogy az akkori német birodalomból vándoroltak be, a közelebbi hely neve azonban elhomályosult. Egyes kutatók szerint a Rajna vidékéről, Szászföldről, Frankfurt és Fulda környékéről, valamint Ausztriából jöttek. A kolerajárványok elől is sokan ide menekültek a környező falvakból, például Palotabozsok első lakói. Az utolsó betelepülési hullám (1728-87) érkezőket „sváb parasztok”-nak, „telepesek”-nek (Schwabenbauern, Colonisten) nevezték.

Ebben a faluban épült fel az 1911-ben megnyitott Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonal egyik legfontosabb állomása. Itt kezdettől fogva jelentős teherforgalom bonyolódott, továbbá a gőzmozdonyok számára vízvételi lehetőség is volt. A vasút fénykorában Véméndről egészen Kiskunfélegyházáig, sőt Szegedig is el lehetett jutni.

1945 után a németek egy részét kitelepítették, helyüket 100 bukovinai székely család (Hadikfalváról), a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében 70 felvidéki család (a Csallóközből, Hontfüzesgyarmatról, Albárból, Szimőről stb.) s számos ún. magyar telepes foglalta el.

2001-ben lakosságának 22,1%-a vallotta magát németnek, 8,7%-a cigánynak.

A teknővájó cigányok egy része a mecseknádasdi, erdősmecskei, majd fekedi erdők cigánytelepeiről vándorolt be. 1936-60-ig a Kohlental-ban, 1975-ig a Kirchengrund-ban laktak, végül a faluba telepítették őket. 1997-ben megszűnt a Pécs-Bátaszék vasútvonal személyforgalma a Pécsvárad–Palotabozsok közötti, majd néhány év múlva a Palotabozsok–Bátaszék közötti szakaszon is. A teherszállítás ugyan még néhány évig megmaradt, ám ma már méteres gaz borítja az egykor szebb napokat látott véméndi állomás vágányait.

Véménd egy Véma nevű szerb asszonyról kapta nevét.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Véménd témájú médiaállományokat.