Geresdlak

Geresdlak címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Mohácsi

Jogállás

község

Polgármester

Dr. Habjánecz Attila Tibor (MDF)^[1]

Irányítószám

7733

Körzethívószám

69

Népesség

Teljes népesség

794 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

31,41 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

25,28 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Geresdlak

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,10741°, k. h. 18,52507°

Geresdlak

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 46,10741°, k. h. 18,52507°

Geresdlak (horvátul Gereš^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Geresdi-dombság délkeleti részén, Pécsváradtól délkeletre, Himesháza és Fazekasboda közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Két község, Geresd és Püspöklak egyesítéséből jött létre 1968. június 30-án.

Geresd [szerkesztés]

Geresd már az Árpád-korban is lakott hely volt. Nevét 1292-ben említették először az oklevelek Gueresty néven.

A falu ekkor több birtokos kezében volt; így például öröklött része volt itt Geresdi Tamásnak, aki 1302-ben a böszörmény Mizse nádor testvérének, Ayza ispánnak híve volt, és részt vett a megyei közéletben is.

1312 előtt Geresdi Tamás megvette Hazugdi Péter és felesége, Neste itteni földjét és vejének, Hásságyi Pálnak adta át. Az átadott birtokban volt egy Sebastyanyulese nevű faluhelyet, a Gyöngyösön (Gyungys) túli trágyázott föld fele, az egész kaszáló, a mezei szántóföldek fele és a földhöz tartozó erdő.

Az 1293-ból fennmaradt feljegyzések a geresdi nemeseket olasz eredetűnek mondták. Ekkor élt Gellért orvos leánya Katha, aki a nagyanyja Ech és anyja Enchebech hitbérként reá szállt részét átadta leányának Zepte-nek, Alapi Miklósné-nak. 1295 előtt egy további birtokrész felett a baranyai várjobbágyok perlekedtek Győr nemzetségbeli Óvári Konráddal, de később lemondtak róla Konrád javára, aki azt öröklött birtokának mondta.

1295-ben Óvári Konrád a nádorfehérvári püspökkel szemben is megvédte e birtokát.

1330-ban Konrád unokái osztották ketté egymás közt a birtokot.

2001-ben a lakosság 31,7%-a német anyanyelvűnek vallotta magát.

Nevezetességei [szerkesztés]

Római katolikus temploma 1828-ban épült, Remete Szent Pál tiszteletére szentelték fel.
Harangláb (Kisgeresd)
Szent Flórián szobor

Források [szerkesztés]

↑ Geresdlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)