Nagykozár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykozár
Nagykozár címere
Nagykozár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Pécsi
Jogállás község
Polgármester Dr. Szentirmayné Kiss Mária[1]
Irányítószám 7741
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 1948 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 163,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykozár  (Magyarország)
Nagykozár
Nagykozár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 03′ 52″, k. h. 18° 19′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 52″, k. h. 18° 19′ 13″
Nagykozár  (Baranya megye)
Nagykozár
Nagykozár
Pozíció Baranya megye térképén

Nagykozár (németül Kosar, horvátul Kozar[3]) község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykozár Pécstől 1 km-re (a város központjától 7 km-re) kelet-délkeletre fekszik a Mecsek lábánál

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újkőkorszak késői szakaszában, i. e. 2800-2500 között, a mai Baranya megye területén a lengyeli kultúra képviselői éltek. Maga a kultúra a Dunántúlon őshonos vonaldíszes kerámia népének és a délkelet felől benyomuló Bánáti kultúra hatásainak összeolvadásából és további fejlődéséből keletkezett. Egyik fontos lelőhelye volt a mai Nagykozár területe is. Az úgynevezett Zamajur-dűlőben, amely a történelem során sokáig lakott hely volt, terepbejárásból származó telepkerámia került elő. A felszíni leletekkel rögzített lelőhelyeken több esetben megfigyelték az egymástól elkülönülő telepcsoportok foltjait. A kőrézkor középső szakaszában, i. e. 2300-2100 között, a nagyobb régióban a Bolerázi csoport élt. Ők lényegében a Baden-péceli kultúra legrégebbi népe. A mai Baranya területén rájuk vonatkozóan Nagykozáron is találtak régészeti leleteket. A Zamajur-dűlőben meglelt leletcsoportból Kiss Attila terepbejárása nyomán kerültek elő felszíni gyűjtésű cserepek. A rómaiak korában a mai Baranya megyét átszelte a korszak egy jelentős transzkontinentális útvonala, amely a mai Szávaszentdemeterból indult ki, áthaladt Nagykozáron és Pécsett is. Ebből a korszakból a községben a feltárások során oroszlános sírtöredék bukkant elő.

A népvándorlás korából Nagykozáron 6-9. század közötti avar kori lelőhelyet találtak. A Zamajur-dűlőben 1963-ban mélyszántással sírokat bolygattak meg. Nagykozár neve, a Kozár helynév, a kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kozár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet, akiket Belső-Ázsiából nyugatra vándorolt nomád türk népként ismerünk. A falut a tatárjárásig a kazárok földjeként is emlegették. A falu a honfoglalást követő első századokban létesült. Egyes források a néveredetre vonatkozóan szláv származtatást feltételeznek – tévesen. A megkülönböztető szerepű Nagy előtag Kiskozár (Kozármisleny) miatt került az elnevezésbe.

Nagykozár az 1332-es pápai tized-összeírásban Kosar néven fordul elő, mint plébániahely, így nyilván templom is volt. Későbbi oklevelekben Kozár és Kazaj néven említik, majd 1542-ben először Naghkozárként szerepel. Ekkor Tárnok János birtoka volt 4 portával. Az 1543-1566 közötti időszakban – ezek az évszámok a megye török kézre kerülését és Sziget várának elestét jelzik – a falu Macedóniai Miklósé, majd a Horvathy családé, aztán több kisebb nemesé. Nagykozár a török hódoltság alatt részben elnéptelenedett. A területen a 16. század végén, a 17. század elején már alig dolgozott római katolikus pap. Egy 1620-as feljegyzés szerint Bogádon egy fiatal, nőtlen világi hitszónok szolgált, akinek a területéhez tartozott Nagykozár is.

A falu a török kiűzésének idején elnéptelenedett, pusztává lett, majd egy 1711ben keletkezett összeírás szerint 9 család élt itt. Birtokosa ekkor Levenau, majd 1717-ben Bana János, a bellyei uradalom prefektusa vásárolta meg. Innen kezdve neve Bana-Kozár formában jelenik meg. A faluban ekkor már horvátok és magyarok élnek, majd az 1740-es években megkezdődött a németek betelepítése is.

Nagykozáron 1785-1786-ban két malom működött. A településen 1810-ben már folyt oktatás, de a tanító iskola hiányában a gyermekeket otthonában tanította. Egy adat szerint a terület 1820-ban a közbirtokosoké 40 telekkel. A tanító 1829-ben a nagykozári születésű Virt Máté, aki jól beszélte a németet, de törve a horvátot és a magyart is.

Az 1848-as polgári forradalom előtt a községben 111 család élt. Szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés jelentette megélhetés forrását és nagyjából egyensúlyban volt. Az igavonásban még inkább az ökröt használták, de lassan már felváltotta a ló, bár utóbbit a hozzáértők kereskedésre is tenyészették. Sertést átlagosan családonként egyet tartottak, viszont jelentős volt a juhtenyésztés. Ekkor a határ nagysága 2070 hold és 973 négyszögöl volt. Hozzátartozott Zsemenye puszta. Rendelkeztek községházával, iskolával, jégveremmel, patakmalommal, vágóhíddal, faiskolával. A szőlőt viszont a filoxéra szinte teljesen kipusztította.

A századforduló után megindult a település kulturális fejlődése: római katolikus olvasókört 1911-ben, a könyvtárat 1912-ben hozták létre. Ugyanekkor bővítették az 1900-ban alapított állami elemi népiskolát. Ez az iskola 1924-ben magyar tanítási nyelvű intézmény lett, amelyben kiemelt óraszámmal tanították horvátul és németül az írást, az olvasást és a hittant. A körjegyzőséget ekkor Nagykozár központtal Hásságy, Magyarsarlós, Romonya és Püspökbogád községek alkották. Nagykozáron 1939-ben alakult meg a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesülete helyi választmánya, majd 1941-ben a Magyarországi Németek Szövetsége nagykozári csoportja.

A falu 1944. november 29-én került a szovjet csapatok kezére. A németek kitelepítése több családot érintett. Nem sokkal ezután, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet. 1961-ben ezt egy újabb követte, amely később a bogádi termelőszövetkezetbe olvadt. A községi tanács 1950-ben jött létre, 1966-ban pedig Nagykozár, Romonya és Bogád Községi Közös Tanácsot hoztak létre. A körzetesítés érintette az általános iskolát is, hiszen először a felső, majd az alsó tagozat is megszűnt.

A rendszerváltást követően a bogádi tsz tagjainak száma minimálisra csökkent. A földek mintegy kétharmada kárpótlás és részarány útján magántulajdonba került, míg egyharmada a tsz-é maradt. A tulajdonosok egy része kis csoportokba tömörülve műveli földjét, de a terület 70%-a parlagon maradt.

Nagykozár temploma

Az 1990 októberében történt első önkormányzati választások alkalmával a falu polgárai a volt tanácselnököt, Bakonyi Jánost választották meg a falu polgármesterének. A polgármester és képviselő-testületének az 1990-1994 ciklusban a nagyobb munkái közé tartozott a falu vezetékes gázzal való ellátása 1993.évben. Ugyanezen időpontban pályázaton nyert pénzből a volt iskola épületét un. geront hotellé alakították át, mely nappali és bentlakó otthona lett az idős embereknek, azaz Öregek Napközi Otthona, ismert nevén " ÖNO ". Ez időben a falu lakóinak lélekszáma az 1980-as évek végén értékesített telkek miatt 800-900 fő volt.

Az 1994.évben történt választások során a falu új polgármestere Dr.Szentirmayné Kiss Mária . A megválasztott polgármester és képviselő-testülete az 1994-1998 ciklusban igen radikális módon változtatott a falu polgárainak életén. A már 40-50 éve a falu lakóinak óhaja többek között, mely az un. zsákfalu" részbeni megszüntetésével járt, a községet Pécsújheggyel összekötő út megépítése volt. Pályázat útján nyert közel 60% bekerülési költséghez a szükséges önrész hozzáadásával / mely egy mezőgazdasági ingatlan eladásából származott / sikerült 30 millió forint költségből a 4 m széles összekötő utat megépíteni. A falu betelepült új lakói kérésére ugyanezen évben az akkor 34 fős óvodát 60 fős óvodává alakították ki. Itt a szükséges beruházáshoz un. "kezdő" tőkét az 1 millió forintot az akkori Nemzeti Kisebbségi Hivataltól kapták, mivel az óvoda mindig is délszláv, illetve horvát nemzetiségű volt. A bekerülési költséghez szükséges 9 millió forint az 1993 évben kiépített gázközmű vagyon megállapított pénzösszegéből történ. A kárpótlás során a tsz felé bejelentett földingatlanból az előző ciklusban megkezdett és a Petőfi S. utca folytatásában kialakított 20 db lakótelek közművesítését is befejezték saját erőből. Kisebb pályázatokon nyert pénzekből, az un. "vis-maior" pályázatokon nyert összegből és saját erőből ebben a ciklusban az alábbiak történtek még a falu életében:

az 56122 sz. bekötőút bejövetelénél lévő és a ma un. "delta" takarítását, szemetét elhordva az akkori Erdőgazdasághoz benyújtott bejelentés során kapott pénzből és társadalmi munkából kialakítottuk a jelenlegi parkot. Itt ekkor épült meg a delta két oldalán az út felületi zárással, illetve aszfaltozással Saját erőből átalakították a szinte már romjaiban heverő kultúrház belső részét. Az előző ciklusban eladott orvosi rendelő helyett a háziorvosi rendelést a kultúrház egy részére telepítették, melynek teljes berendezését, felszerelését az önkormányzat állta A nagy esőzések következtében un. "partfal megépítése" pályázaton nyert pénzből megerősítést kapott a Bogádi utca elején lévő partoldal, valamint a kultúrház mögötti rész is, és kialakították a Szövetkezet utcai árok a vízelvezetés biztosítására.

Az írásos emlékek 200. Évfordulójára megjelent a falu történetérő szóló könyv, az írásos emlékek alapján elkészült a falu címere, zászlaja is.

Minden évben az un, "Vendel-napi" búcsú előtti szombati napon tartja az önkormányzat a Falunapot annak emlékére, hogy ezen a napon történt meg a zászló és címer szentelés a régi elnevezésű Öregek Napközi Otthona alapító okiratát módosítva Időskorúak Otthona lett, mely átdolgozással a normatív állami támogatás a 3-szorosára nőtt, így csökkent a fenntartási költség, megtörtént az otthon tetőszerkezetének javítása is, illetve a temető ravatalozójának teljes tetőszerkezetét külsőleg felújították a "vis-maior" keretből, melyet a Belügyminisztérium pályázatán kaptak. Kijavítottak több utat és árkot és átépítették a község 2 buszváróját is. Ebben a ciklusban alakult meg a Nyugdíjas Klub, mely működéséhez jelentős támogatást kapott. A falu bejáratánál új buszvárót építettek; a sorozatos betörések ellen riasztórendszerrel láttak el minden intézményt, a kultúrházat, orvosi rendelőt és a körjegyzőség épületét, több helyen pedig új közvilágítási lámpákat szereltek fel. Több járdaszakasz épült és elkészült ebben a ciklusban saját költségből a kultúrház melletti új vizesblokk is.

Az 1998-2002 választások alkalmával a polgármester személye nem változott, egyedüli indulóként ismét Dr.Szentirmayné Kiss Mária a község" első embere ".

Ebben a ciklusban az előző program folytatásában már nem a munka mennyiség volt csak a cél, hanem a "minőség" is. A képviselő testület elhatározta, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét is javítva , új lakótelkeket alakít ki igazodva ezzel a kormányprogramhoz, mely a fiatal házasok lakásépítését támogatja és kedvező hitellehetőségeket kínált. A sportpálya melletti nagykozári ingatlantulajdonosok földjét közös megegyezés szerint megvásárolta és ezzel elkezdődött, illetve folytatódott az a program és terv, mellyel a falufejlesztés volt a cél: az életkor átlagát javítani, " megtölteni" gyerekekkel a 60 fős óvodát. Mindezzel biztosítva a helyi embereknek a foglalkoztatását, valamint a beköltözők gyerekeinek megadva ezzel azt a lehetőséget, hogy helyben maradjanak iskolás korukig. Az un. ÉK-i lakóparkban első ütemben 74 lakótelek került kialakításra, mely igen rövid idő alatt el is kelt és 2002 decemberében már 2 házban ünnepelték a karácsonyt és köszöntötték falunkban az új évet. Ezt a lakótelket még ki tudtuk bővíteni először 3, majd még 4 telekkel, mely ehhez a területhez szorosan csatlakozott. Ebben a ciklusban még az alábbi fejlesztések történtek:

lecserélést nyertek a buszvárók egy korszerűbb és szebb formára elkészültek az új hirdető táblák és szeméttartók fából még a ciklus elején a falu Fő-tere a Közútkezelő KHT-val közösen átalakítást nyert , mert járhatatlan volt megvételre került a tsz volt szörpüzemének iroda épülete faluház kialakítása céljából teljes festés, mázolás történt az Időskorúak Otthonában kívül-belül ismét 2-3 járattal bővült a távolsági buszjáratok száma az önkormányzat támogatásával aszfaltburkolatot kapott a temető bejárata, valamint a kultúrház és orvosi rendelő bejárata és terasza a kultúrház külső festése is megtörtént Magyarsarlós község 13%-os tulajdoni hányada a polgármesteri hivatal és körjegyzőség épületére vétel jogcímén megszűnt, így most a korábbi 4 tulajdonos helyett egyedüli lett a község: ezzel megkezdődött az épületnek a külső és belső rész teljes felújítása 2 évi"részletben" , melyhez 70%-os támogatást kapott a falu a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott un. CÉDE pályázatán A község lehetőséget kapott több önkormányzathoz hasonlóan a falu közvilágításának korszerűsítésére, a lámpák lecserélésére 5 éves részletben, melyet az önkormányzat fel is vállalt és a csere meg is történt Minden évben saját költségből a falu utcáit kátyúzzák, 1-2 esetben felületi zárást is kaptak Ebben a ciklusban 2 igen aktív nagykozári ingatlantulajdonos: Milos Attila és Kertész András szervezésében a Ritics-i szőlősgazdák által biztosított önrész összeadásával kiépült a villamoshálózat a zártkertben, melyhez az önkormányzat pályázati úton biztosította a bekerülési költség 30%-át és felvállalta a tervek elkészítésének költségét Elkészült önkormányzati szervezésben és a Dolina-i gazdák önrészével a dolinai zártkert villamosítása is Pályázat útján felújították a 2 éves részben a szörpüzemi irodaház tetőszerkezete Támogatást kapott az egyház a falu templomának teljes tetőszerkezet felújításához Minden évben rendezik az illegális szemétlerakó területe és környéke Az előző ciklusban elkezdett faluszépítést tovább folytatva minden évben a közterületek virágosítása, parkosítása a cél Pályázaton nyert pénzből 3 évi részletben történt, illetve áthúzódóan történik meg az új lakótelepek utcáinak fásítása Teljes felújítás, festés-mázolás volt a ravatalozó és a hozzá tartozó vizesblokknál, valamint a mérlegház épületénél.

Még ebben a ciklusban folytatódott az un. ÉNY-i lakótelep kialakítása az újhegyi út mellett egy vállalkozó cég kezdeményezése alapján. A lakosság létszáma ez időben már 1300 lélekszám feletti.

A 2002-2006 4 éves ciklus választópolgárai 4 polgármester jelölt mellett a volt polgármestert, Dr.Szentirmayné Kiss Máriát választották meg a községben.

A polgármester a képviselő-testülettel részben az előző időszakban elkezdett célokat, feladatokat tűzte ki programjául és részben újakat.

A ciklus egyik fő programjában a falu útjainak rendezése szerepelt. Sajnos az anyagi helyzet korlátai miatt ez igen lassan és fokozatosan valósulhat csak meg.

A választásokat követő évben a normatív állami támogatás is megváltozott, ezzel is súlyosbítva az önkormányzat anyagi helyzetét. A két igen jól működő intézmény – az óvoda és az otthon – működési költségét 13 millió forinttal támogatni kell, mert a bérekből adódó hiány összesen ennyi többletköltség. Így igen "spórolós" éveket tud az önkormányzat maga mögött eddig és a ciklus végéig. De azért mindig volt valami megoldás, esetleges pályázat, amihez kevés önrészt biztosítva azért néhány feladat megvalósulhatott:

továbbra is minden évben az utak kátyúzása elkészült 2 utcát / Nyírfa, Petőfi S.u./ felületi zárással sikerült rendbe hozni, javítása most tavasszal történik ismét "vis-maior" pályázati pénzből befejeződött illetve az esetleges kiszáradt fák pótlása még a tavasszal történik majd az ÉK-i lakóparkban a Jegenye, Nyírfa, Akác és Liget utcájában sikeresen megoldottuk a CÉDE pályázati pénzhez 30%-ot adva a község 3 játszóterének felújítását, kiépítését, melyet még az idei évben folytatni kell és rendezni a Petőfi utcát a Bogádi utcával összekötő kis közútját, járdáját társadalmi munkában a képviselő-testület tagja az utcában lakókkal megoldotta, mely csak anyagköltségbe került a minden évben parkosításra, virágosításra szoruló közterületek most is megvalósultak fő cél továbbra is az utak kátyúzása, felületi zárása: idén tavasszal 30%-os önrészt adva a CÉDE pályázatból és egyéb pályázat esetében 50%-os önrészt vállalva megtörténik a Hajnal utca, Alkony utca, Akác utca és Liget utca felületi zárása befejeződött a sportpálya teljes felújítása az önkormányzat költségvetéséből a 2005 év végén Erdészeti Szolgálathoz benyújtott pályázat szerint tovább folytatódik a fásítás, ha sikerül : több mint 600 fa kerülhet így kiültetésre a falu ÉNy-i lakóterületén a Hajnal, Alkony, Nap és Hold utcákban, valamint az újhegyi út melletti Pécsi utca folytatásában. Idén tavasszal történik több árok rendezése, melyhez az önkormányzati Kaszun-brigád "gyártotta" a téli hónapokban a járdalapokat. Az idei évre húzódott át az óvoda jogszabály által előírt kötelező helyiségei egy részének kialakítása egy hosszú lejáratú hitelből. A költség a helyi vállalkozó Czigler-Leffler cég által elnyert pályázat szerint 11,5 millió forint, melyhez 10 millió forint hitelt kell felvenni. Az idei költségvetésből kell biztosítani a temető bekerítését is Tavasszal parkosítás, a temető előtti fák ismételt ápolása történik meg Befejeződött , de még az üzembe helyezés várat magára a kultúrház belső közvilágítása, 380 v-os vezetékrendszerének átadása ügyében Festés, mázolás történik jelenleg az Időskorúak Otthona egy részében, mely a jó idő beköszöntével tovább folytatódik Rendbetételre kerül még az un. mérlegház és környéke Rendezik az elmúlt évben felületi zárást kapott utcák kijavítása is tavasszal / például Nyírfa u./ A fiatalok által tönkretett buszvárókat felújítja az önkormányzat.

Az esetleges további észrevételeket, elvégzendő munkákat várja az önkormányzat, hogy a falu lakói jelezzék természetesen a honlapon, vagy az önkormányzathoz benyújtott levelekben.

Az önkormányzat 1996-ban könyv formájában megjelentette Nagykozár község története címmel a település történeti monográfiáját.

2001-ben lakosságának 3,7%-a német, 3,4%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária-szobor a templom előtt
  • Mária-szobor a templom előtt.
  • Az országban egyedül a Nagykozári Önkormányzat épülete előtt csordogál egy természetes eredetű kis patak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagykozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. horvát név

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]