| Homorúd |

Homorúd címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Baranya |
| Kistérség 2012-ig |
Mohácsi |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Teszárik József[1] |
| Irányítószám |
7716 |
| Körzethívószám |
69 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
611 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
13,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
44,73 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 45,98527°, k. h. 18,78772°45.98527, 18.78772 |
Pozíció Baranya megye térképén
|
| é. sz. 45,98527°, k. h. 18,78772°45.98527, 18.78772 |
Homorúd (horvátul Kalinjača[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.
Baranya megyében, Mohácstól délkeletre, a Mohácsi-szigeten fekvő település.
Homorúdnak igazából csak újkori története van, s nem is kimondottan a község, hanem annak térsége múltjáról mintegy 200 évre visszamenően szólnak a lejegyzett krónikák. Maga a település hivatalosan 1952-től létezik, azt megelőzően szétszórt tanyavilág volt az egész Mohács-sziget, s a tanyacsoportos forma csupán az 1923–27-es években kezdett kialakulni, melyet Balázsszállásnak neveztek. Frigyes főherceg tulajdonát képezte ugyanis a falu területéhez tartozó 300 holdas erdő 1945-ig, s e birtokon dolgozó szegényebb emberek szálláshelye volt itt. Szintén a 40-es évek közepéig tartozott a Riha-tó és környéke a Pécsi Püspökséghez. Az írásos emlékek szerint 1921-től Rihán és 1926-tól Homorúdon egyházi iskola működött. Aztán a tanyavilágból született az első önálló község, Homorúd, melynek történetében a megrázó emlékű 1956-os jeges árvíz jelentős változást hozott, hiszen miután a jégtáblák a sziget szinte minden tanyáját lesöpörték a föld színéről, a faluban az újjáépítést már tervszerűen végezték, amit ma is érzékeltetnek a szabályosan elhelyezkedő utcák, telkek. Mindössze négy jellegzetes szigeti tanyaépület maradt meg, ezek közül a népi építészet érdekes jegyeit láttatja a homorúdi: a sövényfalú, nádtetős tájházat 1979-ben ugyan védetté nyilvánították, de fenntartásáról többnyire csak az önkormányzat és a helyi nyugdíjasklub tagjai gondoskodnak.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]