Pécsvárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécsvárad
Pécsvárad - Bencés apátság.jpg
Pécsvárad címere
Pécsvárad címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsváradi
Kistérség Pécsváradi
Jogállás város
Polgármester Dr. Bíró Ferenc[1]
Jegyző Dr. Fenyvesi János
Irányítószám 7720
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 4027 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 112,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pécsvárad (Magyarország)
Pécsvárad
Pécsvárad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 29″, k. h. 18° 25′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 29″, k. h. 18° 25′ 20″
Pécsvárad (Baranya megye)
Pécsvárad
Pécsvárad
Pozíció Baranya megye térképén
Pécsvárad weboldala

Pécsvárad (németül Fünfkirchenwardein vagy Petschwar, horvátul Pečvar[3]) város Baranya megyében, a Pécsváradi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os főút, a megszüntetett Pécs–Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent István király alapította itt a Pécsváradi Bencés Kolostort, első apátja Asztrik volt, aki a Szent Koronát hozta el a királynak. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.

1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként.

A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.

1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, és feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn, majd 2013-ban ismét megalakul.

1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat, ahol 1912-ben indult meg a személyszállítás. 1997-től fokozatosan leépítik előbb a személyforgalmat majd a teherfuvarozást, és a vonal 2009-re véglegesen megszűntté vált.

1947-ben és 1948-ban magyar családok ezreit telepítették kényszerűen a Beneš-dekrétumok rendelkezései alapján a Felvidékről Pécsváradra és környékére, sorrendben Albárról, Alsószecséről, Alsószeliről, Érsekújvárról, Felsőszecséről, Felsőszeliről, Galántáról, Garamszentgyörgyről, Hegyétéről, Hidaskürtről, Hontfüzesgyarmatról, Ipolyhídvégről, Ipolypásztóról, Ipolyságról, Királyfiáról, Királyrévröl, Kiskoszmályról, Kismácsédról, Kispakárol, Lévárol, Nádszegről, Nagyfödémesröl, Nagymácsédról, Nemesorosziból, Rétéről és Tardoskeddből.

Pécsvárad 1993-ban kapott ismét városi címet.

A 2001-es adatok szerint lakosságának 9,4%-a német nemzetiségű volt.


Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsváradi vár a Szent István király által alapított bencés monostorra épült, ez a város egyik legjelentősebb középkori emléke

Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.

Searchtool right.svg Lásd még: Pécsváradi Bencés Kolostor

A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ban állították, Borsos Miklós alkotása.[4]

Múzeumok, rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (19431984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be.

A városka központjában látogatható előzetes bejelentkezést követően Endrődi Sándor magángyűjteménye, mely a helyi és környékbeli kézművesség tárgyi emlékeinek és világítástörténeti emlékeknek ad otthont egy raktárkiállítás formájában.

A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20. között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a Pécsváradi Vár ad otthont az augusztus hónapban működő Várszínháznak. Október 18-án rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.

Néhány adat a településről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19 települést magába foglaló Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás központja. 4041 lakosra 1414 lakás jut. Ebből kétszobás 243, három- és többszobás 943. A lakásállomány 46,2%-a összkomfortos, 26,9%-a komfortos, 6,8%-a félkomfortos. A lakások 36%-a az utolsó 20 évben épült. Az egy lakásra jutó népesség 292 fő. A város területén az ivóvíz és szennyvízcsatorna-, a földgáz-, a villany-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat teljességgel kiépített. Az utak szilárd burkolatúak. A vízhálózatot helyi bázisból táplálják. Minden elvezetett szennyvizet tisztítanak. 2006-ban adták át a fedett tanuszodát.

Neves lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyerekkorában hat évig (1903-1909 között) itt élt Kodolányi János író.
  • A háború előtt itt tevékenykedett Dombay János régész, múzeumalapító.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pécsvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsvárad témájú médiaállományokat.