Beremend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beremend
Beremend északi vége.JPG
Beremend északi vége
Beremend címere
Beremend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Jogállás nagyközség
Polgármester Orsokics István[1]
Irányítószám 7827
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 2467 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 53,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beremend  (Magyarország)
Beremend
Beremend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 18° 26′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 18° 26′ 07″
Beremend  (Baranya megye)
Beremend
Beremend
Pozíció Baranya megye térképén
Beremend weboldala

Beremend (németül Berend, horvátul Breme[3]) nagyközség Baranya megyében, a Siklósi kistérségben, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja. Határátkelőhely.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul a hivatalos neve Breme, de a Brime alakot a versendiek, a Bremen alakot az átaiak használták. [3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beremend a Nyárád-Harkányi-síkon fekszik, a Drávától 10 kilométerre északra, közel Magyarország legdélibb pontjához.

határátkelő

2006 decemberében adták át az új határátkelőt, amely megfelel az uniós normáknak.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az újkőkorban lakott terület volt, ez régészeti leletek bizonyítják. Az első okleveles forrás, 1281-ben említi, amikor a névadó Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta rokonának. Beremend virágkorát a Hunyadiak alatt élte: a 15. században mezővárosi ranggal bírt, vásártartási joggal rendelkezett. Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a falu elnéptelenedett, csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra a falu benépesedése. 1769-ben már volt a faluban iskola.

1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része, szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919 májusi memorandumban is.[5]

Beremendhez tartozó egykori puszta Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, horvátul Pišpek[6]) amely a község központjától északkeletre található. A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét. Az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. A puszta neve 1933-ig Rácbóly volt, amikor nevét az országban található Rác- kezdetű településnevek többségével együtt megváltoztatták. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mendele Ferenc emlékház
  • Megbékélés kápolna
  • Cseppkőbarlang (nem látogatható)
  • Déli pont (kopjafa)
  • Strandfürdő (karsztvízzel)

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Adam Dragosavljević magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító.
  • Bertalan Lajos mérnök
  • Mendele Ferenc Ybl-díjas építész, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b horvát név
  4. megnyílt az új határátkelő
  5. http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-0910/Hornyak.pdf
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beremend témájú médiaállományokat.