Barcs–Villány-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Sellye vasútállomás

Vonalszám:

62

Vonal:

Barcs–Villány

Hossz:

101 km

Nyomtávolság:

1435 mm

Maximális sebesség:

60 / 40 km/h

Jelmagyarázat

		65 Pécs felé
	0	Villány
		65 Mohács felé
		66 Magyarbóly felé


		Magyarbóly Magyarország

		Pélmonostor (Beli Manastir) Horvátország
		Eszék felé
		Braidaföld (Širine)
		Baranyaszentistván (Petlovac)
		Petárda (Baranjsko Petrovo Selo),
		Horvátország

		Beremend (megszűnt) Magyarország
		Beremend BCM gyártelep

	10	Beremendi Cementmű
		egykor Pélmonostor felé
		egykori iparvágány a nagyharsányi kőbányák felé
	13	Nagyharsány
	20	Siklós
	21	Siklósi szőlők mh.
	22	Máriagyűd mh.
		Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal,
		Pécs felé (megszűnt)
	27	Harkány
		Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal,
		Donji Miholjac felé (megszűnt)
	31	Kovácshida mh.
	35	Drávacsepely mh.
	38	Kémes mh.
	43	Sámod mh.
	48	Vajszló
	51	Nagycsány mh.
	55	Csányoszró mh.
		61 Szentlőrinc felé
	59	Sellye
		61 Szlatina felé (megszűnt)
	66	Bogdása mh.
	69	Drávafok
	75	Vitézipuszta mh.
	77	Teklafalu mh.
	79	Kétújfalu mh.
	82	Szörény mh.
	84	Zádor mh.
	87	Kastélyosdombó mh.
	90	Drávatamási mh.
		60 Pécs felé
	95	Középrigóc
	98	Barcs-felső mh.
	101	Barcs
		60 Nagykanizsa felé

A Baranya megye déli részén, az Ormánságban fekvő Barcs–Villány-vasútvonal a MÁV 62-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala. A vasútvonal Középrigóc és Sellye közötti részén 2006 májusa óta, Sellye és Villány közötti szakaszán pedig 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.^[1] Harkány-Villány, Sellye-Vajszló, illetve Drávafok-Sellye között teherszállítás jelenleg is folyik.

[szerkesztés] Története

A Drávavölgyi HÉV társaság által épített vasútvonal az építés idején már MÁV tulajdonú Villány–Eszék-vasútvonal Baranyavár-Pélmonostor állomásától indult. A vasúttársaság a helyiérdekű vasútvonalat két részletben, Pélmonostor és Siklós közötti 29,8 km hosszú szakaszát 1910. július 31-én, a Siklós és Középrigóc közötti 74,1 km hosszú második szakaszát 1912. november 6-án adta át a forgalomnak.^[2] A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

[szerkesztés] Jelen

A vonalon jelenleg nincs menetrend szerinti személyszállítás. A teherforgalom által használt szakaszokon a felépítmény nagyrészt 48,5 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljas, zúzottkő ágyazatú. Ezeken a pályaszakaszokon a pályasebesség 60 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21 tonna. Kovácshida és Vajszló, valamint Drávafok és Középrigóc között megmaradt az építéskori „i” rendszerű, talpfás, kavicságyas felépítmény. Ezeken a szakaszokon még a vonal üzeme alatt is gyakoriak voltak a 20 km/h-s és 10 km/h-s lassújelek.^[3] A vágányok igen rossz állapota és a gyakori lopások miatt mára gyakorlatilag használhatatlanok ezek a szakaszok.