Villány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Villány
Villány címere
Villány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Jogállás város
Polgármester Takáts Gyula[1]
Irányítószám 7773
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 2545 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 112,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Villány  (Magyarország)
Villány
Villány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″
Villány  (Baranya megye)
Villány
Villány
Pozíció Baranya megye térképén

Villány (németül Willand, Wieland, horvátul Vilanj; szerbül: Вилањ) város Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül két nevet használnak: Willand, Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Vilanj. A Viljan alakot Belvárdgyulán, a Biljan alakot Töttösön, a Vilanje alakot Monyoródon használták.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villányi-hegységtől keletre.

Vonattal megközelíthető a Pécs–Villány–Mohács-vasútvonalon; innen indul a Villány–Magyarbóly-vasútvonal Eszék (Horvátország) felé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.

Villány légifotó.jpg

2000-ben nyerte el a városi címet a település.

2001-ben lakosságának 6,8%-a német nemzetiségű volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlőművelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

A település a Villány–Siklósi borvidékhez tartozik.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Teleki Pince és a Bormúzeum
  • Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület)
  • A villányi borfesztivál
  • A Siklós-Villányi borút
  • A szoborpark

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány témájú médiaállományokat.