Villány

Villány címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Siklósi

Jogállás

város

Polgármester

Takáts Gyula^[1]

Irányítószám

7773

Körzethívószám

72

Népesség

Teljes népesség

2467 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

112,03 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

22,02 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Villány

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 45° 52′ 10,24″, k. h. 18° 27′ 20,23″

Villány

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 45° 52′ 10,24″, k. h. 18° 27′ 20,23″

Villány (németül Willand, Wieland, horvátul Vilanj; szerbül Вилањ) város Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Elnevezései[szerkesztés]

Németül két nevet használnak: Willand, Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Vilanj. A Viljan alakot Belvárdgyulán, a Biljan alakot Töttösön, a Vilanje alakot Monyoródon használták.^[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Villányi-hegységtől keletre.

Vonattal megközelíthető a Pécs–Villány–Mohács-vasútvonalon; innen indul a Villány–Magyarbóly-vasútvonal Eszék (Horvátország) felé.

Története[szerkesztés]

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.

2000-ben nyerte el a városi címet a település.

2001-ben lakosságának 6,8%-a német nemzetiségű volt.

Gazdaság[szerkesztés]

Szőlőművelés[szerkesztés]

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

A település a Villány–Siklósi borvidékhez tartozik.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Teleki Pince és a Bormúzeum
Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület)
A villányi borfesztivál
A Siklós-Villányi borút
A szoborpark

Külső hivatkozások[szerkesztés]

↑ Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)