| Pécsbagota |

Pécsbagota címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Baranya |
| Kistérség 2012-ig |
Szentlőrinci |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Gondos Gábor András[1] |
| Irányítószám |
7951 |
| Körzethívószám |
73 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
93 fő (2012. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
16,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
6,07 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 45,99106°, k. h. 18,07345°45.99106, 18.07345 |
Pozíció Baranya megye térképén
|
| é. sz. 45,99106°, k. h. 18,07345°45.99106, 18.07345 |
Pécsbagota község Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben.
Pécsbagota Dél-Dunántúlon, Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben fekszik. A község Pécstől 25 kilométerre, a 6-os számú főközlekedési úttól délre leágazó út mentén, Szabadszentkirály és Baksa között a Pécsi-víz mellett található. Külterületének csak a Szabadszentkirály felőli része alkalmas a hagyományos szántóföldi művelésre. A község másik oldalán elhelyezkedő dombokat jelentős kiterjedésű erdők és szőlők borítják. Baranya aprócska falva, mindössze 132 lelket számlál. Területe 607 hektár, házainak száma 38.
Ősidők óta lakott hely, ahol Körös (Kewreus) patak és a környező erdők, legelők biztosították az életteret. A patak a mai Pécsszabolcs területéről induló, mai nevén Pécsi-víz medrében folyt. Pécsbagota területén már a rézkorban éltek emberek. Az ún. Balatoni csoport eszközeit maradványait megtalálták a régészek a temetőtől északra.Négyszögletes földbemélyedő kis házat, egyszerű sátortetővel,tűzhellyel.Magányos, oldalt fekvő zsugorított helyzetű csontvázas temetkezés is előkerült edénymelléklettel. A honfoglalás idején Botond törzse szállta meg. 1262-ben Bagata, 1447-ben Bagotha nevű nemesek tulajdona volt. 1539-ben Istvánffy Pál kapta meg a települést János király-tól. Szigeth várának 1553. május 12-én kelt Lajstromoskönyvében szerepel Bagotha néven azon falvak nevei között, melyekben egytelkes nemesek laknak. A török hódoltság előtt a Bagothay családé.[3] 1664-ben teljesen elpusztul, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós égette fel az eszéki híd lerombolása után.Az üszögi uradalom községei közé tartozott az 1767. évi állapot szerint.A temetőben száz évesnél régebbi sírkövek is találhatók.A XX. század elején már több kisbirtokos élt Pécsbagotán. A második világháború után, a tanácsrendszer idején végzett központosítás során közös igazgatási szervezetet hoznak létre Szabadszentkirály központtal.A Közös Tanács elnöke Kasza József pécsbagotai lakos. Az akkori társult községek szoros kapcsolata az 1990-es választások óta a közös körjegyzőségben maradt meg.
- Katolikus kápolna (1889) a Kármelhegyi Boldogasszonyt választotta pátrónájául.
- Több,mint száz éves sírkövek a temetőben.
- Forraték a Pécsi–víztől délre a Pécsbagota és Velény közötti erdőben található forrás.
- Kustos a zóki várhegy szomszédságában. A Magyarok a Jövőért Egyesület Álmos-völgye. Nyaranta itt tartják hon- és tájismereti táborukat.[1]
- Luka-hegy
- Kasza-domb
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]