Pettend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pettend
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Lakatos Sándor (független)[1]
Irányítószám 7972
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség150 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″
Pettend (Baranya vármegye)
Pettend
Pettend
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Pettend témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pettend község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 13-14 kilométerre délnyugati irányban, a Nyugati-Gyöngyös patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Nemeske, északkelet felől Kistamási, dél felől Gyöngyösmellék, délnyugat felől Szörény és Zádor, északnyugat felől pedig Kisdobsza és Nagydobsza.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a 6-os főútról Nemeske-Görösgalnál letérve, Nemeske és Kistamási központján keresztül, az 58 109-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

Pettend nevét az oklevelek 1330-ban említették először Petend néven, mint a Kán nemzetséghez tartozó Siklósi Péter birtokát. A királyi földek visszavételekor a birtokot elvették tőle, de az országbíró visszaítélte neki. 1449-ben több család birtoka volt; így a laki Thúz-, a Létai és a Szőcsényi családok is birtokosai voltak. 1493-ban a Dombai családból származó Kornis Mihályné volt birtokosa. A török idők alatt is végig lakott maradt. 16. században az enyingi Török család birtoka volt. Az 1700-as évek elején gróf Nádasdy Lászlóé lett, 1807-ben pedig I. Ferenc király ajándékozta a Kegyes Tanítórendnek.

A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

1910-ben a népszámlálás adatai szerint 284 lakosa volt, ebből 279 magyar, melyből 26 római katolikus, 258 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint 158 lakosa volt, 2008 január elsejei adatok szerint 150 lakosa volt Pettendnek.

2018-ban 23,23 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gere János (Agrárszövetség)[4]
  • 1994–1998: Gere János (független)[5]
  • 1998–2002: Simon Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Simon Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Simon Sándor (független)[8]
  • 2010–2014: Lakatos Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Lakatos Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Lakatos Sándor (független)[1]

A településen 2019-ben az illetékes választási szerv elrendelte a teljes önkormányzati választás megismétlését,[11] azzal az indokkal, hogy a névjegyzék zárásakor abban több mint kétszer annyi választópolgár szerepelt, mint a készítésekor.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
142
140
153
134
174
145
150
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 69,9% cigánynak mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 7,5%, felekezeten kívüli 12,8% (15,8% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1857 és 1860 között épült. Érdekessége, hogy a gondnok az építkezésről egy 263 tételből álló, verses számadást készített, amelyben részletesen felsorolja, hogy a falu negyvenegy házában élő családok milyen munkákkal járultak hozzá a templomépítéshez. Ebből kiderül többek között az is, hogy az építkezés egy halálos áldozattal is járt: a 42 éves Szőke János életét vesztette, amikor lezuhant a templom tetejéről.[14]
  • Termálkút; régen található volt a településen egy termálfürdő is, s mivel a nagy nyomás miatt a kútból feltörő termálvizet a mai napig sem tudták teljesen elzárni, azt a helyi lakosság jelenleg is használja tisztálkodási és kikapcsolódási célokra.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
  4. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  11. Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  12. Pettenden is megismételték a polgármester-választást, fordított az október 13-án vesztes jelölt (magyar nyelven) (html). 168óra.hu, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  13. Pettend Helységnévtár
  14. Zentai Tünde. A Dél-Dunántúl festett templomai – 9. Szigetvidék, 19–20. oldal. Pannónia Könyvek (2013). ISBN 978-963-9893-79-5 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]