Magyarszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarszék
Magyarszék címere
Magyarszék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Komlói
Jogállás község
Polgármester Kárpáti Jenő (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7396
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 1056 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 79,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarszék  (Magyarország)
Magyarszék
Magyarszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″
Magyarszék  (Baranya megye)
Magyarszék
Magyarszék
Pozíció Baranya megye térképén
Magyarszék weboldala

Magyarszék (horvátul Sika[3]) község Baranya megyében, a Komlói kistérségben, 19,9 km-re északra Pécstől.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 66-os főúton, vasúton a 47-es számú (Dombóvár–Komló) vonalon.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevének szék eleme vizes, ingoványos területet jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1930 körül Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével kialakított község a Baranyai-Hegyhát kapujának tekinthető település. A középkor óta folyamatosan lakott.

A XVIII. század-ban érkeztek német lakosai, akik külön települést kezdtek kialakítani (Németszék). Ugyanekkor épült be Kishertelendpuszta. A település gondozott portái, jellegzetes pajtái jelzik német eredetű lakosságát.

A települést nem mindig nevezték Magyarszéknek. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban.

A népi etimológia azt tartja, hogy "Szent Istvánt követő időkben itt Szék, az az bíráskodás tartatott".

Magyarszék területén, a Baranya-csatorna völgyében haladt át az a fontos, belső római útvonal, ami Sopianaet Arrabonával és/vagy Brigetioval, Gorsiummal, Triccianával, esetleg Aquincummal kötötte össze. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. A szántóföldeken egy római katona sírkövére is rábukkantak. A sírkő a Római Katolikus Templom falán található.

Nagyon kis falvakból álló, de sűrű Árpád-kori településhálózatot sejthetünk Magyarszék határában. Az Árpád-kori - középkori Szék egykori temploma a falu közelében, talán a mai templom alatt vagy annak közvetlen környékén állhatott.

Magyarszék első írott említését a 14. század első harmadából, tehát jóval a falu keletkezése, legalább két évszázaddal az első Árpád-kori településnyomok után ismerjük, amikor a település már korántsem tekinthető aprófalunak.

Szék a pápai tizedjegyzékekben: 1333. Item Petrus de Zeek solvit II. pensas. (RCPH 266.) Magyarszék már 1332 előtt létezett, ebben az időszakban nagy falunak számított. Egy 1397-es adat szerint Szék már a pécsi káptalan birtoka volt.

Egy 1620-ból származó levél bizonyítja, hogy Széken és környékén fennmaradt a katolikus egyházi élet a tizenöt éves háború után is, valószínűleg az egész hódoltság korában. Ebben Széknek központi, irányító szerepe volt, hiszen négy fiókplébániával rendelkezett (Hertelend, Barátúr, Pölöske, Mánfa).

Egy 1698-ben készült összeírás már Szék pontos népességadatait, lakóinak nevét, gazdasági mutatóit és egyéb fontos adatait is közli: 1. A hely egy mérföldre van észak felé Pécstől. 2. Van 80 iugerum ugaron hagyott dimbes-dombos szántóföldje, 7,5 fossor megművelt szőleje és 20 műveletlenje. Van 13 kaszáló rétje. Összesen 6 kaszáló cserjés. A környéken 3 órai távolságban vannak makkoltató erdei. 3. 6 lakatlan telek, 4 elhagyott. … 5. Egy malom. … 8. E falu minden lakója katolikus. “ A falu tehát már rendelkezett malommal, ami minden bizonnyal a Baranya-csatornán üzemelhetett. Az 1714. évi pécsi zsinat szerint már volt plébánosa Széknek. A régi templom elpusztult, ezt az 1721. évi visita canonica során írták: “… A templomot harmadrészben romban állót írja le, mely azonban hajdan igen szép lehetett s ajtai csiszolt kövekből s régi idők módjára ékes czifraságokkal van ellátva, melyek úgy mint hasonló ablakok régi fényét igazolják….” "E régi templom Szt. István tiszteletére épült, s ekkor ugyan kijavíttatott, mégis később újat kelle építeni, mely 1758-ban lett a Szt. Angyalok tiszteletére felszentelve…" (Németh é.n.504.) A török hódoltság és a visszafoglaló háborúk után, a 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A 18. században a Magyarhertelendhez tartozó puszta területre 1780 körül német anyanyelvű kisházasokat telepítettek. Ebből alakult ki később Kishertelend néven külön község. A mai község 1930-ban jött létre a fenti három falu egyesítésével, neve ekkor Baranyaszék volt.

(Idézetek Gallina Zsolt: Magyarszék régmúltja c. könyvéből)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római Katolikus templom
  • Patakvölgye Pihenő Park

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszék témájú médiaállományokat.