Babarc
| Babarc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pécsi Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 7757 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 746 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Babarc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Babarc
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,00355°, k. h. 18,55331° | |||
| Babarc weboldala | |||
Babarc (németül Bawarz, horvátul Babracf [3]) egy község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megye keleti felén fekszik a település, a Borza patak völgyében, tíz kilométerre a Dunától. Legmagasabb pontja a Salamon-hegy (224 m).
Története [szerkesztés]
Az első emberi tevékenységre a területen kora őskori leletek utalnak. Fontos újkőkori kerámialeletekre, avar és római sírokra is bukkantak a környéken.
A falut elsőként 1015-ben említik a pécsváradi apátság alapítólevelében; az apátság kapta adományként. 1408-ban már vásártartási joggal rendelkezett.
A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. 1602-ben már újra lakott, ekkor épült katolikus temploma. A század végén 10 család lakja, már kálvinista vallásúak; ők 1712-ig a katolikus templomot használták, majd építettek maguknak újat.
1704-ben a rácok feldúlták és felgyújtották a falut. A 18. század első felében sok német bevándorló érkezett a faluba, 318 család, melynek kb. a fele hamarosan továbbvándorolt. A falu ebben az időben két utcából állt, a magyar és a sváb utcából.
A II. József által elrendelt népszámlálás adatai alapján a községben 180 család, összesen 1059 fő lakott, fából és agyagból épült házakban. Nagy részük szőlőműveléssel, állattartással, majd földműveléssel foglalkozott.
Babarc 1836-ban jegyzőség lett. 1926-ban 1456 lakosa volt.
A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar telepesek érkeztek. 2001-ben lakosságának csak 20%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom
- Római katolikus templom
- Parasztházak
- Szent Flórián-szobor
Testvértelepülések [szerkesztés]
Hart bei Graz Ausztria
Willingshausen-Loshausen Németország
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Babarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ horvát név
Források [szerkesztés]
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
