| Horváthertelend |

Horváthertelend címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Baranya |
| Kistérség 2012-ig |
Szigetvári |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Gold Márton László[1] |
| Irányítószám |
7935 |
| Körzethívószám |
73 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
78 fő (2012. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
15,30 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
5,36 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,17721°, k. h. 17,92838°46.17721, 17.92838 |
Pozíció Baranya megye térképén
|
| é. sz. 46,17721°, k. h. 17,92838°46.17721, 17.92838 |
Horváthertelend (horvátul Ertelen, Retlenda, Hertalan) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben, a Zselicben.
A falu horvát neve a szigetváriak által használt Ertelen, de régen használták a szigetváriak a Retlenda, és a nagyhajmásiak a Hertalan alakot is.[3]
Az első, 1332-ben készült oklevélben Horcholond alakban olvashatjuk – talán a hirtelen (?) melléknevünkből képződött –, később „horvát” jelzővel különböztették meg Magyarhertelendtől.
A kora középkorban a Meltzer család birtoka, a 11. században már plébániája van, a temető feletti dombon állhatott a katolikus temploma is. Szigetvár ostromának idején elpusztult, csak a 18. század közepétől népesült be horvátokkal, majd egyre nagyobb arányban németekkel.Az 1852-ból származó pecsétjének rajza vízszintes vonal alatt ferde csíkozást, ekevasat és csoroszlyát ábrázol búzakalásszal és karózatlan szőlővel. A második világháború után 117 magyar, 41 német lakosa volt. Az ötvenes évektől közigazgatásilag Csebényhez, 1965 után Ibafához tartozott, 1991-ben csatlakozott az Almamelléki Körjegyzőséghez. A rendszerváltás utáni első évtizedben saját vízbázisú ivóvízhez jutott a falu, rendbe tették a temetőt, vegyesboltot építettek, vadkerítést emeltek. A közelmúltban felújították az orvosi rendelőt, a könyvtárat, tatarozták a presszót. A népesség fogyása napjainkra megállt a községben.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]