Szabadszentkirály
| Szabadszentkirály | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Udvari Géza György[1] | ||
| Irányítószám | 7951 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 802 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 63,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szabadszentkirály
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szabadszentkirály
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,00797°, k. h. 18,04249° | |||
Szabadszentkirály község Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megyében, Szentlőrinctől délkeletre fekvő település. Szomszédos települések: Bicsérd, Pécsbagota, Velény és Gerde.
Története [szerkesztés]
Szabadszentkirály (Szentkirály) nevét az oklevelek 1326-ban említették először Bart néven. 1332-1335 között Bart. (sac.) de S. Rege formában említették nevét.
1326-ban a pécsi káptalan kiküldöttjeként szereplő papja volt említve.
A község nemességét állítólag Zsigmond királytól nyerte.
A település a török időkben is lakott maradt.
1681-ben I. Lipót királytól új adománylevelet kaptak, amelyet Baranya vármegye 1697-ben megtartott közgyűlésén hirdetett ki. Minthogy azonban az adománylevél neveket nem sorol fel, csak a szentkirályi nemeseket említi, a vármegye közgyűlése 1716-ban utasította őket, hogy a családok egyenként bizonyítsák be nemesi származásukat. Pártfogásért újból a királyhoz fordultak, annál is inkább, mert a káptalan kényszerítette őket a jobbágyi szolgáltatások teljesítésére.
III. Károly 1720-ban újból megerősítette Lipót adománylevelét és elutasította a vármegyét, hogy minden erőszakkal szemben védelmezze meg őket. A közgyűlés erre bizottságot küldött ki, amely 1721-ben a helyszínen okmányok és tanúvallomások alapján megállapította 15 család nemességét, amelyet 1725-ben az általános nemesi vizsgálatok során újból elismertek.
A XX. század elején Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 849 lakosa volt, melyből 833 magyar, ebből 836 római katolikus, 6 református, 6 izraelita volt.
Lakóinak száma korcsoportok szerint [szerkesztés]
A helyi önkormányzat adatai szerint:
| Korcsoport | 2006-ban | 2011-ben | |
|---|---|---|---|
| 0-17 éves | 156 fő | fő | |
| 18-54 éves | 461 fő | fő | |
| 55-69 éves | 126 fő | fő | |
| 70 év feletti | 80 fő | fő | |
| Összesen: | 823 fő | fő |
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1849-ben épült.
- Szent István-szobor[3]
Önkormányzat címe [szerkesztés]
- 7951 Szabadszentkirály, Petőfi u.90.
Források [szerkesztés]
- ↑ Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ István, a szobor: másfél száz változat - HVG
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Pécs – Baranyai ismertető
- Szabadszentkirály honlapja
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
