Szabadszentkirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabadszentkirály
Szabadszentkirály címere
Szabadszentkirály címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Szentlőrinci
Jogállás község
Polgármester ifj Frittmann László [1]
Irányítószám 7951
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 793 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 63,20 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadszentkirály  (Magyarország)
Szabadszentkirály
Szabadszentkirály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 29″, k. h. 18° 02′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 29″, k. h. 18° 02′ 33″
Szabadszentkirály  (Baranya megye)
Szabadszentkirály
Szabadszentkirály
Pozíció Baranya megye térképén

Szabadszentkirály község Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Szentlőrinctől délkeletre fekvő település. Szomszédos települések: Bicsérd, Pécsbagota, Velény és Gerde.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabadszentkirály (Szentkirály) nevét az oklevelek 1326-ban említették először Bart néven. 1332-1335 között Bart. (sac.) de S. Rege formában említették nevét.

1326-ban a pécsi káptalan kiküldöttjeként szereplő papja volt említve.

A község nemességét állítólag Zsigmond királytól nyerte.

A település a török időkben is lakott maradt.

1681-ben I. Lipót királytól új adománylevelet kaptak, amelyet Baranya vármegye 1697-ben megtartott közgyűlésén hirdetett ki. Minthogy azonban az adománylevél neveket nem sorol fel, csak a szentkirályi nemeseket említi, a vármegye közgyűlése 1716-ban utasította őket, hogy a családok egyenként bizonyítsák be nemesi származásukat. Pártfogásért újból a királyhoz fordultak, annál is inkább, mert a káptalan kényszerítette őket a jobbágyi szolgáltatások teljesítésére.

III. Károly 1720-ban újból megerősítette Lipót adománylevelét és elutasította a vármegyét, hogy minden erőszakkal szemben védelmezze meg őket. A közgyűlés erre bizottságot küldött ki, amely 1721-ben a helyszínen okmányok és tanúvallomások alapján megállapította 15 család nemességét, amelyet 1725-ben az általános nemesi vizsgálatok során újból elismertek.

A XX. század elején Baranya vármegye Szentlőrinci járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 849 lakosa volt, melyből 833 magyar, ebből 836 római katolikus, 6 református, 6 izraelita volt.

Lakóinak száma korcsoportok szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Korcsoport 2006-ban 2011-ben
0-17 éves 156 fő
18-54 éves 461 fő
55-69 éves 126 fő
70 év feletti 80 fő
Összesen: 823 fő

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önkormányzat címe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 7951 Szabadszentkirály, Petőfi u.90.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szabadszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadszentkirály témájú médiaállományokat.