Királyegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyegyháza
Királyegyháza címere
Királyegyháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Szentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Grim Ferenc[1]
Irányítószám 7953
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 956 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 41,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyegyháza  (Magyarország)
Királyegyháza
Királyegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 48″, k. h. 17° 58′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 48″, k. h. 17° 58′ 07″
Királyegyháza  (Baranya megye)
Királyegyháza
Királyegyháza
Pozíció Baranya megye térképén

Királyegyháza község Baranya megyében, a Szentlőrinci kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mecsek és a Dráva közötti sík területen fekszik, a 6-os főúttól délre, a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal mellett, Szigetvár és Pécs között. A legközelebbi város Szentlőrinc (6 km).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek szerint már a rézkor késői szakaszában lakott hely volt. A mai település 1940-ben jött létre Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével. Az egyesülés után kezdetben Szentgálosiván volt a neve, később vette fel a Királyegyháza nevet.

2013 végéig a Sellyével összekötő utat újítják fel 2 milliárd forintból.[3]

Magyarszentiván[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarszentiván első írásos említése 1274-ből származik (S. Johannis), később, 1283-ban (Scenth Iwan). Nevét valószínűleg a falu templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról kapta, a magyar előtag a lakosság anyanyelvére utalt. A település a 14. században vásártartó hely volt. A török hódoltság ideje alatt sem néptelenedett el, folyamatosan magyar nemzetiségűek lakták.

Vásárosszentgál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1292-ből való (Zenthgal). E név is a falu templomának végőszentjéhez kapcsolódik, a vásáros előtag pedig a település vásártartó jogára utal. A 14. században bizonyos tartottak itt vásárokat. A török hódoltság idején lakott volt, de a törökök elleni felszabadító harcok idején a lakossága elmenkült illetve elpusztult, és csak a 18. század elején kezdetek visszaköltözni.

A 16. század folyamán mindkét település a Pálffy család birtoka volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cementgyár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyegyháza határában cementgyár épül húszhektáros területen.[4] A beruházó Strabag cég 2007-ben létrehozta a Nostra Cement Kft-t a munkálatok lebonyolítására. Az építkezéssel párhuzamosan közúti és vasúti infrastrukturális fejlesztések is zajlanak. A beruházás teljes költsége eléri az ötven milliárd forintot.[4] A cementgyárat a bükkösdi bánya fogja ellátni alapanyaggal. A gyárban a tervek szerint 2010 júniusában kezdődött meg a próbatermelés. Az üzem teljes kibocsátása 900 ezer tonna, melyet várhatóan 2011-re ért el.[5] A gyárban több nagy volumenű létesítmény kialakítására került sor: klinkertároló, hőcserélő torony, kemencesor és egy nyersanyagtároló.[6]

2011. szeptember 15-én adták át hivatalosan. A gyár területén 8 siló működik.[7]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyegyháza témájú médiaállományokat.