Pellérd
| Pellérd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tajti Zoltán[1] | ||
| Jegyző | Pergerné dr. Szabó Piroska körjegyző | ||
| Irányítószám | 7831 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2171 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 103,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,03661°, k. h. 18,15571° | |||
| é. sz. 46,03661°, k. h. 18,15571° | |||
| Pellérd weboldala | |||
Pellérd (horvátul Pelir, Pelerda) község Baranya megyében, a pécsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
A település horvát neve a szőkeiek által használt Pelir. A szigetváriak Pelerda alakot használták a falura.[3]
Fekvése [szerkesztés]
Pécstől délnyugatra kb. 7 km-re található. A községet észak-déli irányban szeli át az 5801. számú út, amely a 6-os számú főközlekedési útba torkollik. A község Pécs felől két irányból is megközelíthető. Az egyik az előbb említett 6-os főútról leágazó Pellérd-görcsönyi út, a másik pedig a Pécs-Kertvárosból induló és Keszü mellett elhaladó 5816-os számú összekötő út, amely csökkenti a falu átmenő forgalmát. Tömegközlekedési megközelíthetősége nagyon jónak mondható.
Története [szerkesztés]
A község múltja a régészeti leletek alapján a római korra nyúlik vissza. A honfoglalást követő időben Pellérd környékén az Aba nemzetség birtokai terültek el, s ekkorra tehető a község kialakulása is. A település neve először egy 1305-ös oklevélen jelent meg Pelerd formában, ami egy keresztény kun uraság nevéből, a Beler névből származtatható.
A török időkben a község gyakorlatilag teljesen elpusztult, de a török kiűzése után nagyon hamar benépesült. Ezt bizonyítja, hogy mai templomát 1700-ban, – Szent Margit szűz tiszteletére – szentelték fel. A falu utolsó birtokosa létesítette a halastavakat. Itt volt az ország első selyemszövő gyára.
Címer leírása [szerkesztés]
Álló, fekete vonallal kiemelt égszínkék színű tárcsapajzs alsó harmadában szürkésfehér színű ekevas és csoroszlya lebeg szimbolizálva a település mezőgazdasága hagyományait, jelentőségét. Közöttük olvasható az 1305-ös évszám a település nevének írott forrásban történt első említésének évszáma. Az évszámból jobbra felfelé zöldszárú és nyolc zöld levelű, négy bordó-fekete termést tartalmazó eperfaág indul ki. A szőlővessző jelképezi a település szőlőtermesztési hagyományait, az eperfaág a helyi selyemhernyó tenyésztés történetét. A szőlővessző és az eperfaág között szürkésfehér színű bástya található három kapuval és négy bástyafokkal. A bástya, mely megtalálható Baranya megye címerében is, megjeleníti a település Baranyához való tartozását. A címerpajzs alatt, annak alsó részéhez illeszkedik egy a két végén kétszer meghajtott, a végén háromszög alakban bevágott világoskék színű sáv, melynek színe két oldalról fokozatosan világosodik, benne fekete nagybetűkkel a település neve: Pellérd.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Brázay Kálmán-kastély - műemlék.
- Brázay kastélypark - romantikus ihletettségű mesterséges barlanggal és csónakázótóval.
- Szent Margit templom,
- Szent Kereszt Kápolna,
- Református templom,
- Szent Orbán szobor,
- A községháza és új általános iskola (Fő tér 4.) modern tömbjét Getto Tamás pécsi építész tervezte.
- A községben még számos, eredeti állapotában megőrzött tornácos parasztház, illetve iparosház található. Az Önkormányzat segíti a még meglévő építészeti értékek megőrzésében az ingatlantulajdonosokat.
Szőlőhegy [szerkesztés]
- A pellérdi szőlőhegyen már a török hódoltság ideje alatt is jelentős szőlőtermelés folyt. A terület nagysága 60 hektár. A Szőlőhegy mára turisztikai programmá vált, ahol szép természeti környezetben, finom borokat kóstolhatnak az ideérkezők. A településen információs táblarendszer segíti a tájékozódást.
Források [szerkesztés]
- ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||

