Kovácsszénája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovácsszénája
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Kistérség Pécsi
Jogállás község
Polgármester Novák Péter[1]
Irányítószám 7678
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 60 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 7,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovácsszénája  (Magyarország)
Kovácsszénája
Kovácsszénája
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″
Kovácsszénája  (Baranya megye)
Kovácsszénája
Kovácsszénája
Pozíció Baranya megye térképén
Kovácsszénája weboldala

Kovácsszénája (korábban Kovacéna) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Pécstől 25 km-re, a Mecsek északi-északnyugati lejtőin fekvő apró falu. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a Budapest–Dombóvár–Pécs villamosított vonalon található.

Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi. Az évi középhőmérséklet alig éri el a 10 °C-ot.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu neve évszázadokig a szláv eredetű Kovacéna volt.

A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében.

A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott.

A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk.

A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.

Az állami helységnév-magyarosítási hullám során előbb a Kőhalom, majd az értelmetlen Kovácsszéna elnevezés merült fel, végül a falu a Kovácsszénája nevet kapta.

A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 1950-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakósok nagy része elköltözött páran akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. Az 1990-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horgásztó mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, felhagyott kőbánya várja a turistákat. A település nevezetessége az ősi magyar halmazatos településszerkezet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]