Kölked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kölked
Kölked címere
Kölked címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Martényi János[1]
Irányítószám 7717
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 1048 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 17,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 61,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kölked  (Magyarország)
Kölked
Kölked
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″
Kölked  (Baranya megye)
Kölked
Kölked
Pozíció Baranya megye térképén

Kölked (horvátul Kuljket, Kulket, németül Kulken[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település horvát neve két alakban ismert. A hercegszántóiak által használt Kuljket és a mohácsiak által használt Kulket.[4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Mohácstól délre (kb. 5 km-re), Mohács, Nagynyárád, Sátorhely és a Duna között fekvő település.

Kölked - aerial photography of the Roman Castrum.jpg

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kölked nevét már 1015-ben említette egy oklevél, Kulkedyként. 1057-ben Radó nádor egy falut adott a pécsi Szent Péter püspökségnek a Duna mellett 10 szolgálóval és azok feleségeivel és fiaival és tartozékaival együtt, az ősei által megállapított határok szerint, kivéve 3 halászt és 1 szántót, s a közös földből annyit amennyit egy eke megművel, ezeket pedig a pécsváradi Szent Benedek egyháznak adta. Ez a Duna melletti Kölked volt az egyetlen falu, ahol a pécsváradi apát és a pécsi püspök együtt birtokolt. Földjük keleti határa azonban nem a Duna, hanem a Danóc víz volt.

A Bő nemzetségbeli Laki Túz (II.) János IV. Béla királytól Miklósi, valamint Magyari addig a somogyi várnépek tulajdonát képező felét, valamint Kölkedet nyerte királyi adományként.

1317-ben Kölked az apátság birtokaként szerepelt, később azonban egyedül a pécsi püspökségé volt. Egy 1327-es oklevél említi a kölkedieket, akik a szomszédos Újfalut feldúlták. Határaként 1317-ben Kerekegyház, 1322-ben Lajmér, 1330-ban Lak, vagyis Újfalu volt írva.

A mohácsi csata helyszínének közelében fekvő halászfalu mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem.

A település a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1817-ben épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölked témájú médiaállományokat.