Szekszárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szekszárd
CentreSzekszárd.jpg
Garay tér
Szekszárd címere
Szekszárd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Kistérség Szekszárdi
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Horváth István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7100
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 33 373 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 351,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100-180 m
Terület 96,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szekszárd  (Magyarország)
Szekszárd
Szekszárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″
Szekszárd  (Tolna megye)
Szekszárd
Szekszárd
Pozíció Tolna megye térképén
Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult,[3] németül Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját.[4] A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:

  • a városháza,
  • a megyeháza,
  • kórház,
  • több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

Lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekszárd népességszámát nyomon követhetjük a következő felsorolásban 1900-tól napjainkig[5]:

  • 1900 - 14 522
  • 1910 - 15 490
  • 1920 - 14 470
  • 1930 - 15 129
  • 1941 - 15 854
  • 1949 - 16 317
  • 1960 - 19 419
  • 1970 - 24 896
  • 1980 - 34 648
  • 1989 - 39 005 (népességi rekord)
  • 1990 - 36 857
  • 2001 - 36 229
  • 2011 - 34 296
  • 2014 - 33 373

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekszárd vasútállomása a város felől

Szekszárdot az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A várostól északra fekvő Szent László hidat (amely a tervezett M9-es autópálya része) 2003-ban adták át.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található. Elérhető továbbá távolsági autóbuszokkal Budapestről. 2010. április 10-től új ütemes menetrend került bevezetésre, ennek köszönhetően új expressz járatok közlekednek, napi 4 járatpárral két óránként, menetidejük 1 óra 55 perc. Az autóbuszok emelt sebességgel közlekednek és ingyen internet-WiFi-vel felszereltek. Ezen felül minden órában indul járat.

Helyi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A főbb megállókban vonalhálózati térképek, valamint a járműveken utastájékoztató rendszer segíti az eligazodást. Naponta kb. 10-11 ezer felszállás történik. A helyi buszközlekedést használók száma - országosan egyedülálló módon - folyamatosan növekszik.

Két pályaudvarral rendelkezik a város:

  • A távolsági-helyközi állomás a vasútállomás mellett, a Pollack M. utcán található. Itt található az egyik helyijáratos pályaudvar is.
  • A másik helyijáratos állomás a TESCO áruháznál van.
2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését a Gemenc Volán Zrt.

Vonalhálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. júniustól:

  • 1: Autóbusz-állomás - Szent László u. - Béla király tér - Kápolna tér - Hosszú-völgy
  • 2, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Műszergyár - Palánk
  • 2Y, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
  • 2A (gyorsjárat), Palánk - Műszergyár - Újváros - Posta - Autóbusz-állomás
  • 3, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás
  • 3A, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt.
  • 4, Tesco áruház - Tartsay u. - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
  • 4A, Tesco áruház - Bencze F. u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
  • 4Y, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Holub u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
  • 5, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Baranya-völgy
  • 5, Baranya-völgy - Csatár (Nyári időszámítás alatt hétvégén 6:25-kor)
  • 5Y, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Baranya-völgy
  • 6, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
  • 6Y, Autóbusz-állomás - Béla tér - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
  • 7, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás -

Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Béla tér - Munkácsy u. - Alisca u. - Csatár - Tesco áruház

  • 7A, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás
  • 7B, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás -

Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás

  • 8, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár - Palánk
  • 8A, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár
  • 88, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
  • 89, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár
  • 9, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Jobbparászta
  • 9Y, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Zrínyi u. - Újváros - Jobbparászta
  • 98, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Műszergyár - Jobbparászta - Újváros - Kórház - Alisca u. - Csatár - TESCO Áruház.
  • 11, Autóbusz-állomás - Újváros - Mocfa csárda (helyközi járatok közlekednek a vonalon)

Épületegyüttesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

Belváros:

  • Luther tér
  • Szent István tér
  • Garay tér
  • Béla király tér
  • Babits Mihály utca
  • Bezerédj utca
  • Szent László utca
  • Fürdőház utca
  • Kadarka utca
  • Liszt Ferenc tér
  • Széchenyi utca
  • Rákóczi út

Luther tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek:

Egyéb látnivalók:

  • Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Épületek:

Egyéb látnivalók:

  • Szent István tér emlékoszlop (2000)
  • Wosinsky Mór szobra (1982)
  • A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
  • 1919-es mártírok emlékműve
  • Holocaust emlékmű (2004)
  • Szent István szobra (2002)
  • Babits Mihály szobra (1) (1971)
  • 1. világháborús emlékmű (1924)
  • 2. világháborús emlékmű (1992)
  • 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
  • 1956-os forradalmi emlékoszlop

Garay tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó a kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

Egyéb látnivalók:

Béla király tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Törvényszéki Palota ügyészségi része
A Törvényszéki Palota bírósági része

A teret a legtöbb forrás egyszerűen „Béla tér” néven említi.

Épületek:

  • Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
  • Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
  • Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
  • Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
  • A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben).[6] Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
  • Fejős-ház, Béla tér 5.
  • Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
  • Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
  • Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

  • Béla király szobra (1986).
  • Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
  • Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
  • Borkút a régi megyeháza udvarán.
  • A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
  • Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
  • Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
  • Szentháromság-szobor (1753).
  • Szent László szobra (2001).

Széchenyi utca[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentháromság-szobor
Garay János szobra
Bezerédj István emlékműve
Lesenyei Márta: Béla király – szoborcsoport
  • Szentháromság-szobor – a város legrégibb, barokk stílusú szobrát 1753-ban emelték az 1738–1740-es pestisjárványra emlékezve. Alkotói ismeretlenek. Abból, hogy ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll Temesvár főterén, egyesek az alkotók azonosságára következtetnek, de ez a feltételezést a szakértők nem erősítették meg.

Az oszlop tetején három alak foglal helyet:

    • az Atya,
    • a Fiú és
    • a Szentlélek – ez utóbbi glóriától övezett galamb formájában.

Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok:

Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása.

A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvű kronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul:

    • „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság”,
    • „A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”, illetve
    • „A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett”.
  • Garay János szobra a Garay téren áll. A késő reneszánsz stílusú műalkotást Szárnovszky Ferenc készítette 1898-ban. A művész a költő szobrát Barabás Miklós rajza alapján formázta meg. A szobrot Párizsban, a Gruet-cégnél öntötték. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte és Andretti Anzelm budapesti kőfaragó készítette el. A talapzat elején helyet foglaló, a főalaknak babérágat nyújtó géniusz Köllő Miklós alkotása. A nőalaknak Kálmán Dezső kölesdi pap a Borcsa nevet adta. A nyugati (hát-) oldalon dombormű ábrázolja „Az obsitos” egyik jelenetét. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.

A Szekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban döntötte el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A pénz nagyon lassan gyűlt, a döntő áttörést a Simontsits Elemér által, 1903. február 14-én rendezett „vívóakadémia” hozta meg – ennek bevétele jelentősen hozzájárult a szoboralaphoz. Radnai Gyula szobrászművész egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszobrot tervezett, de ebből a különféle részletkérdések vitája miatt nem lett semmi. 1911-ben a Kaszinó választmánya Jankovich Gyula és Horvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatta meg az újabb szobortervet. Ezúttal a háború szólt közbe, az utána következő inflációban az összegyűjtött pénz elvesztette értékét.

1941-ben a száz éves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinónak sikerült elég támogatót találnia egy, az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobor felállításához. A munkát egy helybeli, fiatal szobrászművészre, Konrád Sándorra bízták. A szűkös anyagiak miatt ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot 1942-ben állították fel a Megyeháza bejárata elé (később sikerült bronzba önteni). Eredeti helyén 1970-ig állt, jelenlegi helyére több évi huzavona után került.

A talapzaton három dombormű látható:

A domborműveket Bodnár István kis versei magyarázzák.

  • A Kilátó emlékmű Kiss István munkája. 1983. augusztus 20-án avatták fel. A város lakói igen vegyesen fogadták az emlékművet, amit szőlőszobornak csúfolnak. Az ellenérzésekben jelentős része volt annak, hogy mű szőlőlevelein feltüntették a város akkori tanácsi hivatalnokainak nevét. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a talapzatba tervezett várostörténeti domborműveket nem készítették el – helyettük szórópalackos graffitik díszítik.
  • A Borkút a régi megyeháza külső parkjában áll. Szatmári Juhos László szobrászművész és Baky Péter alkotása. Rendezvényeken a szobor hordójának csapjain kétféle bor csapolható.
  • Szent László szobra Nagy Benedek alkotása. Szekszárd védőszentjének szobrát 2001-ben avatták fel a Béla téren. A szobor a Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléja alapján készült, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor a király megment egy magyar leányt az őt elraboló kun vitéztől. Tartóoszlopon a Szent Lászlót dicsérő, 1470 körül szerzett latin himnusz 1500 körüli magyar fordításának első versszaka olvasható. A himnusznak két csonka másolata maradt fenn a Gyöngyösi-, illetve a Peer-kódexben. A teljes vers ebből a kettőből állítható össze. A legendák szerint hajdan a szobor mostani helyén állt Szent László kútja. Éppen ezért a bravúros plasztikai megoldású alkotás egyúttal ivókút is.
  • Szent István szobra a Szent István téren, a Babits Mihály Művelődési Ház mellett áll. Farkas Pál szobrászművész alkotását 2002. augusztus 20-án avatták fel. A szoborhoz szükséges pénzt közadakozásból teremtették elő. A gyűjtést Szigetvári Ernő szekszárdi lakos szervezte.
  • Ugyancsak a Szent István téren áll a Szent István tér emlékoszlop. Bakó László művét 2000. augusztus 20-án avatták fel.
  • Sárkányos kerékvető (Bezerédj u.)
  • Háry János szobrát dr. Joó Ferenc adományából készítette el Farkas Pál szobrászművész 1992-ben. A Liszt Ferenc téren, annak a Diczenty-ház felé néző oldalán áll.
  • Háry János másik szobra az Obsitos udvarház (Garay tér 16.) bejárata feletti párkányon üldögélve tekint le a járókelőkre. Adorjáni Endre bronzból készült alkotását 2007-ben öntötték.
  • Az Ivó szarvas szobra a Mészáros Lázár utcában, a Gemenc Szálló előtt látható.

Götz Sándor szobrászművész alkotását 1976-ban állították fel.

  • Babits Mihály szobra (1) a Szent István tér dísze. Kiss Kovács Gyula munkája 1971-ben készült el. Először a költő nevét viselő művelődési ház melletti kis térre állították fel, onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá.
  • Babits Mihály szobra (2) Farkas Pál munkája. 1981-ben avatták fel. A töprengő költő életnagyságú bronzalakja Babits Mihály szülőházának udvarán, egy mészkő talapzaton álló mészkőfotelben ül.
  • Liszt Ferenc szobra Borsos Miklós alkotása. A mellszobrot 1981-ben avatták fel a Liszt Ferenc téren. A zeneszerzőnek a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának kezdeményezésére állítottak szobrot a róla elnevezett zeneiskolának helyet adó Augusz ház melletti sétakertbe.
  • Wosinsky Mór mellszobrát Farkas Pál készítette el 1982-ben. A múzeum első igazgatójának szobrát először a múzeum épületében helyezték el, később került mostani helyére: a Szent István tér 26. (azaz a múzeum) előtt áll. A szobor egy másik példányát 1995-ben állították fel a Bezerédj utcában, a római katolikus plébánia udvarán. Létezik egy harmadik példánya is, az Tolnán, a sportcsarnok előtt áll.
  • Az 1919-es mártírok emlékműve Makrisz Agamemnon alkotása. Talapzatán a kivégzett mártírok névsora olvasható. Ugyancsak a Szent István téren állt. 2009. október 5-én az önkormányzat döntése alapján a budatétényi Szoborparkba szállították.[7]
  • Az 1956-os forradalmi emlékmű is a Szent István tér dísze. Csíkszentmihályi Róbert munkáját 2000. október 29-én, a Szekszárdi Nemzeti Bizottság megalakulásának évfordulóján avatták föl. 1956. október végéig egy szovjet hősi emlékmű állt itt; eltávolítása után a helyén egy kis fűzfa sarjadt. 1971-ben egy fehér kőszobrot állítottak ide – hogy az emlékműnek helyet csináljanak, Tar István: A Bőség szobra című alkotását a Tartsay Vilmos utcába helyezték át.
  • Az emlékmű mögött egy 1956-os forradalmi emlékoszlopnak nevezett kopjafa áll. Bakó László kompozícióját 1989-ben a Béla téren állították fel; ezt is 2000. október 29-ére hozták át ide. Az oszlop talapzata egy négyszögletes kőlap, amin mind a négy irányból az 1956 évszám olvasható.
  • Az Oázis szökőkút Kis Ildikó műve, a Találka tér dísze.
  • A Millecentenáriumi emlékmű Adorjáni Endre és Farkas Pál munkája (1996). A Liszt Ferenc téren áll. A siklósi márványból vágott, az egymást követő évszázadokat jelképező lapokat helyi jellegzetességekre és eseményekre utaló motívumok díszítik.

gyártották le 2000-ben. Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren, ahol az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve nyit teret a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló félig kőből, félig fémből készült szimbolikus kapu szárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körben lefelé haladva mutatja be az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kulturális eseményeit, eredményeit.

  • A Zsidó áldozatok emlékműve (domborműves sztélé) Konrád Sándor szobrászművész alkotása.
  • A Bőség szobra a Tartsay Vilmos utcában áll. Tar István alkotását (1971) eredetileg a Szent István tér díszének szánták, de 2000-ben áthelyezték ide, hogy a téren helyet csináljanak az 1956-os emlékműnek.
  • Cenci néni keresztje
  • A Gyűrűkert Szatmári Juhos László alkotása. A bronz térplasztikát az ezer éves Tolna megye tiszteletére a Megyeháza kertjében, egy tömzsi oszlopon helyezték el. A gyűrű a kötődés, a város iránti hűséget jelképe. A kompozíció középpontban a templom áll, amit a Dunántúlra jellemző táj vesz körül szántóföldekkel, növényekkel. A művet 2009-ben dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel együtt leplezte le, majd Szabó Vilmos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébános szentelte, illetve áldotta meg.
  • A Hunor és Magyar székelykapu az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (jelenleg Szent László Középiskola, Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél áll 2000 óta. Király László műve nem egy szokványos székelykapu, hanem igényes, sajátos stílusú alakokkal utal őseinkre. A kapu két oldalán Hunor és Magyar izmos, erős férfialakja áll őrt. A Rege a csodaszarvasról jelenetei között a „Száll a madár, száll az ének” idézetet olvashatjuk.
  • Az ugyancsak az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél álló harangláb is Király László munkája. A 2007-ben felállított kompozícióba bronz harangot terveztek, de az végül nem készült el. Egy ünnepségre úgy kértek kölcsön egy harangot, majd az alkotó néhány év múlva belátta, hogy a tervezett harangról le kell mondania, fából faragott egy pótlást annak helyére.
  • A középiskola hosszú utcafrontja előtt három alkotás áll:
    • Ady Endre mészkőből készült mellszobrát tömzsi, négyszögletes márványoszlopon helyezték el 1969-ben. Az oszlopon az ADY felirat olvasható. Hadik Gyula műve az iskola egykori névadójának állít emléket;
    • Bakó László: Sivatagi rózsa című szobrát 2002-ben állították fel;
    • van még egy sajátos, részben figurális benyomást keltő kompozíció is.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gemenc Expo-már nincs
  • Pünkösdi Fesztivál
  • Duna-menti Folklórfesztivál
  • Szekszárdi Szüreti Napok
  • Adidas Streetball fesztivál
  • Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
  • Gróf Zichy Futóverseny
  • Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsi Tudományegyetem – Illyés Gyula Kar

Szekszárdiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ún. Remete kápolna a város szélén

Testvér- és partnervárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]







Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szekszárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Pl. az 1830-as években ebben az alakban tűnik fel nyomtatásban a római katolikus halotti anyakönyv fejlécében.
  4. Dr. Papp-Váry, Árpád. Középiskolai történelmi atlasz. Budapest: Cartographia Kft., 43. o (2005). ISBN 963 352 557 8 CM 
  5. |www.ksh.hu|~|~Statisztikai évkönyv 1900-2005 /
  6. A mi kis városunk
  7. http://www.szekszard.hu/szekszard/UserFiles/File/kultura/szekszardivasarnap/2009/szv20091011.pdf

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]