Szekszárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 10.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 46.35597° k. h. 18.70382°46.35597, 18.70382

Szekszárd

Garay tér

Szekszárd címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

megyeszékhely
megyei jogú város

Polgármester

Horváth István (Fidesz)

Irányítószám

7100

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

34 004 fő (2008) +/-

Népsűrűség

353,21 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

96,27 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szekszárd

é. sz. 46.35597° k. h. 18.70382°

Szekszárd (németül Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye székhelye. Népességét tekintve az ország legkisebb megyeszékhelye, területét tekintve Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb. Borváros, kb. 4500 pince található a városban.

[szerkesztés] Fekvése

A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál, melyeket összeköt a várostól északra fekvő 2003-ban átadott Szent László híd (a tervezett M9-es autópálya része).

[szerkesztés] Megközelíthetősége

Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton, Baja felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található. Elérhető továbbá távolsági autóbusszal 2,5-3 óra alatt Budapestről a Népligeti Autóbusz-állomásról.

[szerkesztés] Története

Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben ő alapította a bencés apátságot, itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

A 18. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, ami a 19. századra újraindult. Ekkor épültek fel középületei, a városháza, a megyeháza, kórház, több templom. Ekkor már 14.000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az I. világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

A város lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken, évente átlagosan 700 lakossal lesz kevesebb.

[szerkesztés] Népesség

Szekszárd népességszámát nyomon követhetjük a következő felsorolásban 1900-tól napjainkig^[1]:

1900 - 14 522
1910 - 15 490
1920 - 14 470
1930 - 15 129
1941 - 15 854
1949 - 16 317
1960 - 19 419
1970 - 24 896
1980 - 34 648
1989 - 39 005 (népességi rekord)
1990 - 36 857
2000 - 35 087
2008 - 34 004

[szerkesztés] Helyi közlekedés

A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni.
A főbb megállókban vonalhálózati térképek, valamint a járműveken utastájékoztató rendszer segíti az eligazodást. Naponta kb. 9-10 ezer felszállás történik. A városvezetés célja, hogy ez a szám növekedjen.

Két pályaudvarral rendelkezik a város:

A távolsági-helyközi állomás, a vasútállomás mellett a Pollack M. utcán található. Itt található az egyik helyijáratos pályaudvar is.
A másik helyijáratos állomás pedig a TESCO Áruháznál van.

[szerkesztés] Vonalhálózat

2009. júniustól:

1, Autóbusz-állomás - Liszt tér - Béla tér - Bartina u. - Remete u. - Kápolna tér - Hosszú-völgy

2, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Műszergyár - Palánk

2Y, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk

2A(gyorsjárat), Palánk - Műszergyár - Újváros - Posta - Autóbusz-állomás

3, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás

3A, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt.

4, TESCO-Áruház - Tartsay u. - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy

4A, TESCO-Áruház - Bencze F. u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy

4Y, TESCO-Áruház - Csatár - Kórház - Holub u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy

5, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Baranya-völgy

5, Baranya-völgy - Csatár (Nyári időszámítás alatt hétvégén 6:25-kor)

5Y, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Baranya-völgy

6, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy

6Y, Autóbusz-állomás - Béla tér - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy

7, TESCO-Áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Béla tér - Munkácsy u. - Alisca u. - Csatár - TESCO-Áruház

7A, TESCO-Áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás

7B, TESCO-Áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás

8, Árnyas u. - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár - Palánk

8A, Árnyas u. - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár

88, TESCO-Áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk

89, TESCO-Áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár

9, TESCO-Áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Jobbparászta

9Y, TESCO-Áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Zrínyi u. - Újváros - Jobbparászta

98, TESCO-Áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Műszergyár - Jobbparászta - Újváros - Kórház - Alisca u. - Csatár - Alisca u.

11, Autóbusz-állomás - Újváros - Mocfa csárda (helyközi járatok közlekednek a vonalon)

[szerkesztés] Látnivalók

Szekszárd központja, a Garay tér

Garay tér - Sétálóutca
Volt megyeháza (Pollack Mihály tervezte, klasszicista, ma megyei levéltár)
Augusz-kastély (itt vendégeskedett Liszt Ferenc)
Deutsche Bühne Ungarn
Bencés apátság romjai (1061)
Szentháromság szobor (18. század)
Szent János és Pál kápolna (18. század)
Remete kápolna (18. század)
Belvárosi templom (1805)
Régi présházak
Kilátó
Művészetek Háza (Egykori zsinagóga - 1897)
Prométheusz park (mesterséges sziklákkal - a Prométheusz-szobor Varga Imre alkotása)