Wosinsky Mór
Wosinsky Mór (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) apát-plébános, régész, a MTA levelező tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tanulmányai és tevékenységei
Édesapja, Wosinsky József, lengyel származású orvos, édesanyja Glatz Katalin. Tanulmányait a kalocsai gimnáziumban kezdte meg, s miután a papi pálya mellett döntött, Pécsett folytatta filozófia szakon. 1877. augusztus 15-én pappá szentelték, majd 1872-től a Baranya megyei Gödrén segédlelkész. Később a gróf Apponyi család kegyurasága alatt álló Aparra kerül (1879-től), mint káplán ahol felkelti gróf Apponyi Sándor figyelmét. Az ő közbenjárására a pécsi püspök 1881-ben kinevezi Lengyel plébánosának. 1885-ben Závodra kerül, majd 1887-től újra Aparon plébános. 1894-től Szekszárd-belváros plébánosa.
[szerkesztés] Régészeti munkássága
Lengyeltől mintegy 5 km-re erődítményre utaló nyomokat találtak Apponyi Sándor gróffal való kocsikázás alkalmával, amit elkezdett feltárni, ezzel megkezdte régészeti munkásságát. A helyszínen neolitikum korabeli leleteket talált, melyet a régészek lengyeli kultúra néven ismernek. Az így megkezdett ásatásokat – immár egyre bővülő szaktudással – hét éven át folytatta. Mivel a megyének múzeuma nem volt, a leletek nagy része az Apponyiak házi múzeumába került.
Később Tolna megye több településén is sikeres ásatásokat folytatott többek között Alsónyéken, Bátaapátin, Cikón, Gerjenben, Kölesden, Murgán, Nagymányokon, Regölyön, Varasdon, Závodon.
1885-ben Dániában és Svédországban járt, 1887-ben Egyiptomot, Török- és Görögországot, valamint a Szentföldet járta be.
[szerkesztés] A múzeum
Csaknem tízéves megfeszített munka eredményeként, 1895-ben nyomdába került a Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig kétkötetes monográfia, ahol Wosinsky először említi egy esetleges megyei múzeum létrehozását. Gróf Apponyi Sándor támogatásával (anyagi és leletgyűjtemény) 1898. november 28-án megalakul a még épület nélkül működő múzeum. Az első kiállítás 1899. július 20-án nyílott meg a gimnázium épületében, 8 tanteremben. A minden tárgy bemutatásának gyakorlata alól ez a „múzeum” sem volt kivétel, így a zsúfoltság, az egyforma tárgyak fárasztóan nagy száma megszokott képnek számított. Nem érte tehát váratlanul az érintetteket amikor egy hónappal a nyitás után a gimnázium igazgatója egy múzeumbizottsági ülésen bejelentette, igényt tart arra a 8 tanteremre, amibe Wosinskyék nemrég költöztek be, és felszólította őket, 1899. augusztus 20-áig haladéktalanul költözzenek ki. A vármegyének most már valóban hozzá kellett fognia ígérete teljesítéséhez, az önálló múzeum felépítéséhez. A múzeum helyét a főgimnázium előtti sétatér keleti végén, a város vásárterének szomszédságában jelölték ki. A rövid, alig 9 hónap alatt felépített intézmény igazgatója Wosinsky lett.[1]
[szerkesztés] Halála
1907. február 22-én bekövetkezett halála[2] hatalmas veszteség volt a megye tudományos életében. Tolnán a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
[szerkesztés] Munkái
- 1884 Lourdes csoda-eseményei. Lassare Henriktől. Magyarítva a franczia eredetinek tizedik kiadása után. Budapest. (Folytatása és II. kötete «Francziaország lourdesi kegyhelyeinek.»)
- 1885, 1890 Leletek a lengyeli őskori telepről. Budapest. Két rész. Öt horganyedzésű térképpel és 438 ábrával. (Németül: I., II., k. Bpest, 1888., 1890. Öt térképpel és 562 ábrával, a III. kötete is megjelent. Bpest, 1891. 36 ábrával. Pulszky Ferencz írt hozzá előszót.)
- 1888 Karczolatok dán- és svédországi utamról. Szekszárd.
- 1888 Keleti utam emlékei. Budapest.
- 1890 Nagymányoki népvándorlás kori sírlelet (ArchÉrt 10)
- 1891 Ásatások Gerjenben (Tolna m.) (ArchÉrt 11)
- 1892 Gerjeni ásatások 1891-ben (ArchÉrt 12)
- 1894a A varasdi (Tolna m.) népvándorláskori sírmezőről (ArchÉrt 14)
- 1894b A czikói népvándorláskori sírmező (ArchKöz XVII)
- 1896a Tolna vármegye története. Kiadja a vármegye közönsége. I. és II. kötet. Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig. 3600 ábrával és 3 térképpel. Budapest.
- 1896b A závodi sírmező (ArchÉrt 16)
- 1896c Regölyi leletekről (ArchÉrt 16)
- 1904 Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Budapest. (Értekezések a tört. tud. köréből. XX. 1.)
- 1907 Bertrand Sándor, a m. tudom. Akadémia kültagjáról. Budapest. (Emlékbeszédek. XII. 8.)
[szerkesztés] Emlékállítás Wosinsky Mórnak
Közterületek:
Wosinsky lakótelep, Szekszárd
Intézmények nevek:
Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Wosinsky Mór Általános Iskola (Tolna)
Wosinsky Mór Általános Iskola (Lengyel) 2007-ben megszűnt
Szobrok:
Lengyeli Sánci-tető (ásatások helyszíne)
Szekszárd, Bezerédj utca (Plébánia udvara)
Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914. Online hozzáférés
- Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar–orosz tudományos kapcsolatok történetéhez), JPMÉ 1958.
- Wosinsky Mór "…a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…" (Szerk.: Gaál Attila, Szekszárd, 2005. Wosinsky Mór Megyei Múzeum) ISBN 963-7209-23-9
- ↑ szerk.: Gaál Atilla: Wosinsky Mór "…a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…". Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 7-37. o (2005). ISBN 963 7209 23 9
- ↑ 41 fokos lázzal és tüdőgyulladással küzködött hosszú időn át.
