Völgységi-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völgységi-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország
VármegyékBaranya és Tolna vármegye
Földrajzi adatok
Vízgyűjtő terület555 km²
ForrásKeleti-Mecsek
TorkolatSió (Sióagárd mellett) → DunaFekete-tenger
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Völgységi-patak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása.

A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered – közülük egyik a Csengő-forrás –, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.[1]

Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.[2]

Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.

Egyéb nevei[szerkesztés]

Kárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.

Földrajza[szerkesztés]

Futása[szerkesztés]

Három ágból ered. A legnagyobb a Hidasi-völgy patakja, közepes hozamú a csengő-hegyi ág és a legkisebb a Zobákpuszta felől érkező vízfolyás. A vízgyűjtőn igen sok forrás ered, mint például a hidasi-völgyi látványos Csurgó, amelynek vize malm kori szaruköves, kovasavas, táblás, fehér mészkőből ered.

A patak észak–déli, majd kelet–nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.[3] Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak.

Sióagárdtól délkeletre ömlik a Sió–Sárvíz-vízrendszerbe.[3]

Vízgyűjtő területe[szerkesztés]

Vízgyűjtő területe 555 km². Keletről a Lajvér, délről a Karasica és a Pécsi-víz, nyugatról a Baranya-csatorna, északról a Sió közvetlen vízgyűjtői határolják. [4]

Élővilága[szerkesztés]

A patakból bizonyítottan kifogott halak:

Települések a patak mentén[szerkesztés]

A Völgységi-patak Bonyhádnál

Árvíz[szerkesztés]

Vízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Csengő-forrás
  2. Kárász község honlapja. [2013. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  3. a b Szőts Zoltán:A Völgység táji elhatárolása PDF In: Földrajzi Értesítő, LVI. évf. (2007), 3–4. füzet, pp. 169–180.
  4. Aujeszky Géza–Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben. In: Hidrológiai tájékoztató, 1968 június.
  5. Sallai Zoltán: Adatok a Mecsek hegység és környéke halfaunájához PDF In: A Puszta, 1998. 1/15, pp. 24-32.