Heves vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heves vármegye (13. század-1950)
Heves vármegye címere
Heves vármegye címere

Központ Eger
Népesség
Népesség 209 933 (1880)
277 656 (1910)
325 422 (1941)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 3 761 (1 914)
3 864 (1 948)  km2
Térkép
Heves.png
Heves vármegye térképe
Heves county map (1891).jpg
Heves vármegye domborzati térképe

Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, délkeleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.

Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heves vármegye a 13. században jött létre az addigi hatalmas Újvár vármegye déli részeként (Heves-Újvár). Az Oszmán Birodalom uralma alatt állt 15961687 között. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével Heves és Külső-Szolnok vármegye néven.

A II. világháború után az 1945-ös megyerendezés során idecsatoltak néhány községet Borsodtól. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és Nógrád határának kiigazítására Pásztó és Lőrinci környékén. Egyáltalán nem került sor Egyek és Tiszacsege szintén tervbe vett idecsatolására Hajdú vármegyétől.

Az 1950-es megyerendezés során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod és Pest megyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket Szolnok megyéhez csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye 1876-tól eleinte nyolc, majd hét járásra oszlott, melyek határai sokszor változtak, végül az 1880-as évek közepére kialakult és állandóvá vált az 1950-ig fennálló hat járás neve és székhelye, sőt többé-kevésbé határaik is.

1877

Önállóvá válása után, 1877-ben az alábbi nyolc járásra oszlott a megye:

  1. Gyöngyös-patai járás
  2. Gyöngyös-pásztói járás
  3. Mátrai alsó járás
  4. Mátrai felső járás
  5. Tarnai alsó járás
  6. Tarnai felső járás
  7. Tarnai közép járás
  8. Tiszai járás
1888-1950

Az 1880-as évek közepétől az alábbi hat járás állandósult (zárójelben a székhely):

  1. Egri járás (Eger)
  2. Gyöngyösi járás (Gyöngyös)
  3. Hatvani járás (Hatvan)
  4. Hevesi járás (Heves)
  5. Pétervásárai járás (Pétervására)
  6. Tiszafüredi járás (Tiszafüred)

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1876-ban két rendezett tanácsú város (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: megyei város) tartozott hozzá, Eger és Gyöngyös, melyekhez harmadikként Hatvan csatlakozott 1945-ben.