Gyöngyöshalász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyöshalász
Kármelhegyi kápolna (Kármelhegyi Boldogasszony) (Gyöngyöshalász, Szőlőhegy)
Kármelhegyi kápolna (Kármelhegyi Boldogasszony) (Gyöngyöshalász, Szőlőhegy)
Gyöngyöshalász címere
Gyöngyöshalász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterPásztor János (független)[1]
Irányítószám3212
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség2538 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 19° 55′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 31″, k. h. 19° 55′ 19″
Gyöngyöshalász (Heves vármegye)
Gyöngyöshalász
Gyöngyöshalász
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyöshalász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöshalász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyöshalász község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A település határában fekvő Ocskay-laposa elnevezésű terület régészeti feltárásakor 1993-ban vaskori urnatemetőt tártak fel.[3]

Gyöngyöshalász eredetileg a hevesi vár tartozéka, tehát várbirtok volt nevét 1267-ben Terra Halaz alakban írva említette először írásos oklevél, mikor V. István ifjabb király 1267-ben Gyöngyös-Halászt kivette a hevesi vár kötelékéből és az Aba nemzetségből származó Csobánka fia Jánosnak adományozza a IV. Béla elleni harcokban szerzett érdemeiért.

1302-ben már Halászi volt a neve. Csobánka fiai László, Sámuel és Dávid, 1302-ben, az atyjuk után rájuk maradt örökségen megosztoztak, Halászi Lászlónak jutott. Csobánka unokáit pártütés miatt Károly Róbert király megfosztotta összes birtokaiktól és Halászt 1327 május 21-én Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta. 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Halaz néven fordult elő, plebániája a patai főesperesi kerülethez tartozott. Csobánka később a Salgai család birtokába került, de ennek tagjai hűtlenségük miatt, elveszítették itteni birtokaikat, melyeket Zsigmond király 1426-ban a Berzeviczy családnak zálogosított el. 1435-ben azonban megengedte a Rozgonyiaknak, hogy Halászt a többi Salgai-féle birtokokkal együtt kiválthassák s e birtokokra Albert király 143-ban adománylevelet állított ki számukra. 1529-ben már Báthory András birtokában találjuk.

A török megszállás végére a település elnéptelenedett, 1687-ben népesült be újra. A Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. Az 1546. évi összeírás szerint 11 adóköteles portája volt, ekkor Losonci István birtoka volt. Az 1552. évi összeírásban 8, 1554-ben szintén 8, 1564-ben 26 portával szerepelt. Az 1635. évi összeírás szerint 3, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben 1 1/8, 1686-ban 1 portája volt. 1693-ban a Huszár és Sőtér családok 3–3 jobbágytelek urai voltak itt. 1707 után népesült be újra. 1741-ben Almássy János birtoka lett. A 19. század első felében Almássy József és Mihály, gróf Draskovich, gróf Esterházy, Gosztony, Orczy, Győrfy, Hury, Nagy, Hanulik, Fehér, Ludányi, Hamar, Petróczy és más családok voltak itt birtokosok. [Források 1]

A római katolikus templom eredetileg 1350-ben épült, de később barokk stílusban teljesen át lett alakítva. 1813-ig Atkár római katolikus anyakönyvvezetése ide tartozott. [Források 2] [Források 3]

1867-ben Biró Lajos dr.-nak, Almássy István örököseinek és özvegy Hanisz Imrénének volt itt nagyobb birtoka. Az Almássy József építtette kastély Biró Lajos dr. tulajdona, de az eredetileg földszintes épületet, a későbbi tulajdonos emeltette fel és alakíttatta át. Ezenkívül özv. Hanisz Imrénének és Almássy István örököseinek volt kastélyuk. Az előbbit a Hury család, az utóbbit Almássy Gedeon építtette. [Források 1]

1867-ben a község területe 4360 k. hold, lakóházak száma 279 és a lakosság 1559 lélek, a kik közül 5 német, 3 tót, a többi magyar; vallásra nézve protestáns és 36 izr. kivételével, róm. katholikusok. A helység lakosai önkéntes tüzoltó-egyesületet és községi hitel- és fogyasztási szövetkezetet tartottak fenn. A község postája és vasúti állomása helyben volt, távíró-állomása Gyöngyös. E helységhez tartozott még az Aranyosi tanya, Bótatanya, Zrubkatanya, Ravaszpartitanya, Hámtanya, Kistanya és Csárdatanya. [Források 1]

1848-ban hatvankettő gyöngyöshalászi férfi vett részt a szabadságharcban.

1910-ben 1750 magyar lakosa volt, melyből 1721 római katolikus, 18 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

A falu német megszállás szovjet megszállásra cserélése súlyos harcok árán valósult meg. Ezen a területen az 53. hadsereg balszárnya a 7. gárdahadsereg harcolt M. Sz. Sumilov tábornok és I. A. Plijev altábornagy vezetésével. A magyar erőket a 8. magyar tartalék hadosztály képviselte. A szovjetek 1944 november 16-án szállták meg a községet.

2015. április 10-én lették az Apollo Tyres gumigyár alapkövét a település határában.[4] A termelés a tervek szerint 2017-ben indulhat el. A beruházás 146 milliárd forintból valósul meg és 975 új munkahely fog létrejönni általa.[5]

2015 májusában az önkormányzat zárt ülésen döntött az olasz SIAD-konszernnel kötendő szerződésről, amely egy, a falu határába építendő gázgyárról szól. Ezt az év végén a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította. Ugyanakkor a veszélyes üzem létesítésével, működésével kapcsolatos környezeti hatástanulmányokat nem készítettek; másrészt a leendő gyár területén jelenleg gazdálkodókat sem akarják kártalanítani. A település polgármestere azonban önkényesen, indoklás nélkül megtagadta, hogy az ügyben tájékoztatást adjon.[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Hegede József (SZDSZ-KDNP)[7]
  • 1994–1998: Hegede József (független)[8]
  • 1998–2002: Hegede József (független)[9]
  • 2002–2006: Kohári István (MSZP)[10]
  • 2006–2010: Hegedűs Gyula (független)[11]
  • 2010–2014: Szabó Ferenc (független)[12]
  • 2014–2019: Pásztor János (független)[13]
  • 2019-től: Pásztor János (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2542
2491
2503
2528
2609
2538
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,1%, református 3,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (24,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és románnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek, szlovénnek, örménynek és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,3% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ismert emberek[szerkesztés]

Gyöngyöshalászon született[szerkesztés]

Gyöngyöshalászon halt meg[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b c ifj. Reiszig, Ede dr..szerk.: Dr. Borovszky Samu: Heves vármegye községei, Heves vármegye, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft., MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, Budapest: Országos Monográfia Társaság [1909] (2004) 
  2. ↑ Anyakönyvek, 1813-1895, Római Katolikus Egyház, Atkár
  3. ↑ Anyakönyvek, 1727-1895, Római Katolikus Egyház, Gyöngyöshalász

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. ↑ Letették az Apollo Tyres-gyár alapkövét. hirado.hu, 2014. április 10. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
  5. ↑ Kiemelt beruházás lett az Apollo gumigyár. origo.hu. [2014. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)>
  6. ↑ Archivált másolat. [2016. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  7. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  13. ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 12.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  15. ↑ Gyöngyöshalász Helységnévtár
  16. ↑ Gyöngyöshalász Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Nagyréde Gyöngyös Gyöngyös
Ecséd

Észak
Nyugat  Gyöngyöshalász  Kelet
Dél

Karácsond
Atkár Vámosgyörk Adács
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyöshalász&oldid=26882551”