Gyöngyöshalász
| Gyöngyöshalász | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 3212 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2553 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 94,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyöngyöshalász
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gyöngyöshalász
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,742°, k. h. 19,922° | |||
| Gyöngyöshalász weboldala | |||
Gyöngyöshalász község Heves megye Gyöngyösi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Hatvantól 26 km-re, Gyöngyöstől 4 km-re, a 3-as főút mellett.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
- Közúton a 3203-as számú mellékúton érhető el.
- Vonattal a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Vámosgyörk és Kitérőgyár között található.
Népesség[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Története[szerkesztés]
Gyöngyöshalász eredetileg a hevesi vár tartozéka, tehát várbirtok volt nevét 1267-ben Terra Halaz néven említette először írásos oklevél, mikor V. István ifjabb király 1267-ben Gyöngyös-Halászt kivette a hevesi vár kötelékéből és az Aba nemzetségből származó Csobánka fia Jánosnak adományozza a IV. Béla elleni harcokban szerzett érdemeiért.
1302-ben már Halászi a neve. Csobánka fiai László, Sámuel és Dávid, 1302-ben, az atyjuk után rájuk maradt örökségen megosztoztak, Halászi Lászlónak jutott. Csobánka unokáit pártütés miatt Károly Róbert király megfosztotta összes birtokaiktól és Halászt 1327 május 21-én Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta.
1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Halaz néven fordul elő, plebániája a patai főesperesi kerülethez tartozott.
Csobánka később a Salgai család birtokába került, de ennek tagjai hűtlenségük miatt, elveszítették itteni birtokaikat, melyeket Zsigmond király 1426-ban a Berzeviczy családnak zálogosított el. 1435-ben azonban megengedte a Rozgonyiaknak, hogy Halászt a többi Salgai-féle birtokokkal együtt kiválthassák s e birtokokra Albert király 143-ban adománylevelet állított ki számukra. 1529-ben már Báthory András birtokában találjuk.
A török hódoltság végére a település elnéptelenedett, 1687-ben népesül be újra. A Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. Az 1546. évi összeírás szerint 11 adóköteles portája volt ekkor Losonczy István birtoka volt. Az 1552. évi összeírásban 8, 1554-ben szintén 8, 1564-ben 26 portával szerepelt. Az 1635. évi összeírás szerint 3, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben 1 1/8, 1686-ban 1 portája volt. 1693-ban a Huszár és Sőtér családok 3–3 jobbágytelek urai voltak itt. 1707 után népesült be újra.
1741-ben Almássy János birtoka lett. A 19. század első felében Almássy József és Mihály, gróf Draskovich, gróf Esterházy, Gosztony, Orczy, Győrfy, Hury, Nagy, Hanulik, Fehér, Ludányi, Hamar, Petróczy és más családok voltak itt birtokosok.
1848-ban tizenkét gyöngyöshalászi férfi vett részt a szabadságharcban.
1910-ben 1750 magyar lakosa volt, melyből 1721 római katolikus, 18 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
A falu német megszállás alól való felszabadítása súlyos harcok árán valósult meg.Ezen a területen az 53.hadsereg balszárnya a 7. gárdahadsereg harcolt M.Sz.Sumilov tábornok és I.A.Plijev altábornagy vezetésével.A magyar erőket a 8. magyar tartalék hadosztály képviselte.1944 november 16. án szabadult fel a község.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom. Szent Anna tiszteletére felszentelt. 1770-ben épült barokk stílusban, Rabl Károly tervei alapján. Homlokzati tornyos, órahelyes párkányú torony. Szentélye egyenes záródású.
- Nepomuki Szent János szobor. 1767-ben készült.
- Hanisz-kúria. Klasszicista stílusú.
- Karmelhegyi kápolna. 1750 körül készült.
Ismert emberek[szerkesztés]
Gyöngyöshalászon született[szerkesztés]
- 1931. október 1-jén Lovas István fizikus, az MTA tagja, prof. emeritus (Debreceni Egyetem)
Gyöngyöshalászon halt meg[szerkesztés]
- Itt halt meg Hanisz Imre.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyöngyöshalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||
 |
Ez a Heves megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
