Mátraderecske
| Mátraderecske | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Pétervásárai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Forgó Gábor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3246 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1933 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 138,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mátraderecske
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mátraderecske
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,950°, k. h. 20,086° | |||
Mátraderecske község Heves megye Pétervásárai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pétervására déli szomszédjában, Mátraballa és Recsk között, a Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely.
Története [szerkesztés]
Mátraderecske nevét már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették.
Az 1546-ban végzett adóösszeírás szerint Perényi Péter, 1549-ben pedig Perényi Gáboré volt, ekkor 5 adóköteles és 4 elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze.
1571-ben-ben Recsky Zsigmond és György birtoka volt, de anyja után Rédey Pál is igényt tartott az itteni Recsky-féle birtokokra.
1684-ben Erdődy György és Rákóczi László birtoka volt, 1693-ban pedig Erdődy György grófnak 3, Vay Ádámnak pedig 7 jobbágytelke volt itt, 1741-ben pedig báró Grassalkovich Antal személynök birtoka volt.
A 19. század elején a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, Kubinyi, Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay, Gomba és Kecskeméti és Ullmann családok birtoka volt, a 20. század elején pedig báró Barkóczy Sándorné volt a nagyobb birtokosa.
E község határában állanak Kanázsvár romjai is.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1804-ben épült.
- A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, Sirok megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.)
- Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (Mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.
- A község első állandó kiállítása 2008 szeptemberében nyílt meg, PALÓC ÉLET ÉS SZENTKÉP KIÁLLÍTÁS címmel. Az új Faluházban megtekinthető egy tisztaszoba - gyönyörű textíliákkal, egy 18. századi konyha - stelázsival, kenyérfiókos asztallal, karos lócával, és gyikóval. A komra egy igazi éléstár, szebbnél szebb kiállított tárggyal.
Megtekinthető még a kenderfeldolgozás minden kelléke, a törő, tiló, gereben, guzsaly és eszváta is.
A kiemelt helyen vannak felsorakoztatva az ősi palócság gazdasági szerszámai, a lószerszámok, és a mindennapi életben használt, ma már nemigen ismert dolgai.
A hatalmas, magas falakon a mai és ősi tisztaszobák falairól levett különböző méretű szentképek láthatóak. Fő dísze a teremnek a helyi templom plébánosától, Csaba atyától, és a harangozó Aranykától kapott gyönyörű régi miseruhák, melyek a vallás ihletét adják.
Bem út 3. sz. alatt található egy magángyűjtemény, melyet 2000-től gyarapít egy rokkantnyugdíjas házaspár. A tisztaszobában kitűnik a nyoszolyában a négynyüstös dunyha és vánkoshuzat. Köszönti a kedves betérő vendégeket Józsi bácsi és Ilus néni ősi palóc öltözetben. A bőcsőben ring két gyerek, melyet a szentkép vigyázó tekintete óv.
Ismert emberek [szerkesztés]
- Itt született 1924. október 22-én Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Heves vármegye
- ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
