Detk
| Detk | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pelle Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 3275 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1185 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 42,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,750°, k. h. 20,100° | |||
| é. sz. 47,750°, k. h. 20,100° | |||
| Detk weboldala | |||
Detk község Heves megye Gyöngyösi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Község a Gyöngyösi kistérségben. Gyöngyöstől keletre, a Keleti-Mátraalján fekvő település.
Története [szerkesztés]
Detk Árpád-kori település. Nevét 1291-ben már említette oklevél, mint az Aba nemzetségbeli Kompolt fia, Péter birtokát, aki testvérével, Pállal, ebben az évben III. András királytól nyert megerősítő levelet. Detk később Pál utódainak birtokába került, majd Pál fia Imre fiai 1348-ban történt osztozkodáskor Egyházas-Detk II. Imrének, a Detky család ősének jutott.
A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben is Detk néven tüntették fel, majd 1424-ben Kis-Detk néven írták, ekkor a Nánai Kompolthiak birtoka volt, akik itteni birtokaikat az Ugraiakal cserélték el. 1438-ban, az igariak kihaltával Kisdetket ismét a Nánai Kompolthi család tagjai kapták meg Ugrával s több más helységgel együtt. 1489-ben Kompolthi István leányának, Erzsébetnek fiai Lendvai Bánffy Miklós és Jakab léptek fel követeléseikkel az itteni Kompolthi-féle birtokokból.
1549–1552. közötti adóösszeírások Országh Kristóf birtokaként tüntették fel, ekkor 2 portája volt.
1693-ban birtokosa a Bossány család, 1741-ben pedig a Nyáry család volt. 1838-ban báró Brudern József örököseinek, gróf Esterházy, báró Orczy Lőrincz, továbbá a Goszthony családnak és Ulmann Lászlónak volt itt földesúri joga, majd Beökönyi Viktor, gróf Károlyi Mihály és Goszthony Géza örököseinek volt itt nagyobb birtoka.
1910-ben 1754 magyar lakosa volt,melyből 1736 római katolikus volt.
A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Tarródy-Gosztonyi-kastély
- Szentháromság szobor
- Régi községháza
- Petőfi-dombormű
- Világháborús emlékművek
- Petőfi szobor
- Millenniumi emlékmű és emlékpark
- Régészeti múzeum
Forrás [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Heves vármegye
- a község honlapja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Detk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk [szerkesztés]
|
|||||||

