Csík zenekar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csík zenekar
Csík zenekar 04.jpg
a Sziget Fesztiválon 2012-ben
Információk
Eredet Kecskemét, Magyarország
Aktív évek 1988-
Műfaj népzene, világzene
Kiadó Fonó
Tagok
Barcza Zsolt
Bartók József
Csík János
Kunos Tamás
Majorosi Marianna
Makó Péter
Szabó Attila

A Csík zenekar weboldala

A Csík zenekar Kossuth-díjas magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Az eltelt két évtized alatt több rangos zenei díjjal jutalmazták a kecskeméti formációt. Munkájuk elismerését jelzi a Fonogram díj, melyet 2007 elején érdemeltek ki legutóbbi, azóta aranylemezként számon tartott „Senki nem ért semmit” című albumért világzene kategóriában. A zenekar rendszeresen fellép a Fidesz rendezvényein.[1]

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, mégis jelenlegi összeállításukban jutottak el pályájuk csúcsára, s lettek Magyarország egyik legnépszerűbb népzenei együttese.

Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal hosszú távon. A zenekar számára nagy elismerés volt, hogy 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. Ekkorra már több sikeres lemezük megjelent, s táncházaik, fellépéseik nagy népszerűségnek örvendtek. Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években az együttes tagjai, vagy előadásaik, lemezeik állandó közreműködői voltak. Ilyen volt Majorosi Marianna, aki a Magyar Állami Népi Együttes egyik vezető táncosa is volt, mostanra viszont már az ország egyik legjobb népdalénekeseként ismert, önálló lemeze is megjelent. A kontrás Kunos Tamás is - néhány év kihagyással - szinte végig az együttes tagja volt. Szabó Attila, a másik prímás 1995 óta játszik már az együttesben, miközben sokáig párhuzamosan az egri Gajdos prímása is volt. 2000 után több fiatal került az együttesbe, így a tangóharmonikás és cimbalmos Barcza Zsolt is.

2002-ben tragikus esemény következett be, Csík János nagyon súlyos autóbalesetet szenvedett, amiben a bal karja több helyen eltört. Mivel a sérült kar nem jól forrt össze, sokáig kérdéses volt, hogy vehet-e még kezébe vonót valaha.[2] Az egész népzenész társadalom megmozdult, segélykoncertet szerveztek a prímás és családja megsegítésére, amin sok jelentős zenész ott volt. A zenekar ebben a nehéz időszakban sem szűnt meg létezni, a másik prímás, Szabó Attila vezetésével játszottak. Aztán "Janika" kezdett felépülni, s fokozatosan visszanyerte képességét a hegedű megtartására és a vonó kezelésére.

Senki nem ért semmit (2005)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hamarosan már nem csak a korábbi szintre sikerült visszakapaszkodni, hanem egyre újabb zenei ötletekkel álltak elő. Míg korábban szinte kizárólag az autentikus népzene képviselői voltak, egyre gyakrabban építettek be repertoárjukba - jobb elnevezés híján - leginkább világzenének minősíthető elemeket. Leginkább Szabó Attila hatására történhetett ez, aki már diákkora óta a gitározást is művelte, s különösen a blues állt hozzá közel, ilyen együttesekben is játszott. Kezdték egyik-másik nem népzenei együttes számait is népzenei hangszerekkel és dallamokkal átdolgozni. Átdolgoztak többek között Kispál és a Borz számokat, de Csík János kérésére Lovasi András szöveget is írt nekik.[2] Kísérletezésük átütő sikerrel járt: "Senki nem ért semmit" című lemezük 2007-ben elnyerte "Az év hazai világzenei albuma" kategóriában a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének FONOGRAM-díját, s hamarosan aranylemez lett.

Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen… (2008)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncertjeik egyre nagyobb közönséget vonzottak. Ennek jó példája volt a 2007-es Művészetek Völgye, ahol egyetlen együttes esetében sem volt látható olyan nagyszámú hallgatóság, mint az övékén. Úgy látták, jó úton járnak, ezért választották legújabb lemezüknek az "Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…" címet. Ez egyrészt egy magyar népdal címe, másrészt arra utal, hogy folytatni akarták az előző lemez sikeresnek bizonyult zenei megközelítését, azaz egyaránt kívántak autentikus népzenét és világzenét játszani az új felvételen is. Ennek jegyében az új albumon is található Kispál és a Borz átdolgozás. A "Most múlik pontosan" című Quimby feldolgozás által hozta meg a népszerűséget a Csík zenekar számára.

Fontosabb fellépéseikhez ismert zenészek mindig szívesen járultak hozzá, az ismert jazz zenész, szaxofonos Dresch Mihály (aki egyébként sokáig az együttes állandó tagja volt), a szájharmonika virtuóz Ferenczi György, Szokolay Dongó Balázs szaxofonos, a tamburások körében ismert bátmonostori tamburaprímás Csurai Attila, a Magyar Állami Népi Együttes prímása Pál István "Szalonna" és mások. Ennek a lemezüknek is - akárcsak az előzőnek - zenei rendezője Salamon Beáta, aki maga is ismert prímás, s zenekarát, a Métát immár húsz éve vezeti, női prímások között egyedülálló módon.

2012-ben a huszadik, jubileumi Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján a zenekar és a magyar rockzene több neves képviselője – Kovács Kati, Presser Gábor, Szörényi Levente, Bródy János, és Földes László (Hobo), valamint Lovasi András, Kiss Tibor, Ferenczi György – adtak egy három órás nagykoncertet. A Daloskönyv című műsorban több ismert könnyűzenei dal népzenei feldolgozása is elhangzik.[3][4][5]

Csík Zenekar - Nagyharsány, 2014. augusztus 6.

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb fellépések, díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991

  • Népművészet Ifjú Mestere cím
  • IV. Bonyhádi Népzenei Fesztivál Fődíj
  • Magyar Rádió Különdíj
  • „Két út van előttem…” audió kazetta

1992

  • Kiváló Művészeti Együttes díj

1993

  • KI MIT TUD döntő a Tisza Táncegyüttes, Öt Kölök csapatával

1998

  • Közművelődésért díj

2000

  • Sydney Olimpia, Magyar Kulturális Delegáció

2001

2002

2004

  • "Be sok eső, be sok sár…” 15 éves jubileumi koncertlemez
  • „Faluról falura”, a hátrányos helyzetű kistelepülések kisiskoláiban, óvodáiban koncert és táncos bemutatók a Veszprém Megyei *Közművelődési Intézettel közösen

2006

2007

  • Fonogram-díj, a MAHASZ szövetségtől („Senki nem ért semmit” lemez)
  • „Aranylemez” az eladott példányszámok után („Senki nem ért semmit” lemez)
  • Művészetek Palotája, önálló koncert
  • „20 éves a Kispál és a Borz” jubileumi koncert, Pécs
  • Krems, Ausztria, „Magyar Napok” koncert

2008

  • Brüsszel – lemezbemutató koncert
  • MTV IKON Fesztivál – Siófok
  • „A Magyar dal napja” koncert – Sziget Fesztivál nagyszínpad
  • Sziget Fesztivál Világzenei Nagyszínpad, önálló koncert

2010

2012

  • Budapestért-díj

2013

2014

  • Békemenet[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]