Presser Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Presser Gábor
Presser Gabor.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Presser Gábor
Született 1948. május 27. (66 éves)
magyar 1946-1949 Budapest
Pályafutás
Műfajok Rock, Pop, Musical, Elektronikus zene
Aktív évek 1967
Együttes Scampolo
Omega
Locomotiv GT
Hangszer ének, zongora, orgona
Hang basszus
Díjak Kossuth-díj
Erkel Ferenc-díj
Kiadók MHV
Hungaroton
BMG

Presser Gábor (Budapest, 1948. május 27. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista, énekes. A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége. (Beceneve: "Pici")

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten született 1948-ban, Presser Géza és Uhrman Elvira gyermekeként. Édesapja baromfikereskedőként dolgozott a Klauzál téri Nagycsarnokban, iskola után fia is járt ki hozzá segíteni.[1] Presser Gábor négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész is elismerte a gyermek tehetségét és megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle. A Kertész utcában végezte az általános iskolát,[2] majd ezt követően zeneművészeti szakközépiskolába járt, a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott.[3] Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel.[4] A család a Dob utca 46/B szám alatt lakott az első emeleten, felettük, a másodikon pedig Seress Rezső zeneszerző és zongorista.[5] Tizenéves korában Presser már gyakran járt fel Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat is mutatott neki.[6] Seress mindennap kettőtől hatig hallgatta a Szomorú vasárnap különböző feldolgozásait,[7] ami a környező lakásokba is áthallatszott, Presser ezt örökítette meg később a Plafon-dalban, melynek Parti Nagy Lajos írta a szövegét.[8]

Omega (1967–1971)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967-től kezdve az Omega első saját dalainak zenéjét írta, addig ugyanis az együttes külföldi slágerek feldolgozásait játszotta. Nyáron bevették zenészként is, egy szokatlan felállással kísérletezve: szólógitár nélkül, két billentyűssel. A próbálkozás azonban nem aratott nagy sikert, így Presser helyére Molnár György gitáros került. Pressert 1968-ban, nem sokkal az angliai turné előtt hívták vissza az együttesbe. Több kislemez után ő lett az első három Omega-album első számú zeneszerzője. Legismertebb dalai ebből az időszakból: Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Az 1958-as boogie-woogie klubban, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról, Az éjszakai országúton, és talán a leghíresebb: a Gyöngyhajú lány (ezt a Scorpions is feldolgozta White Dove címmel). Ezek közül néhányat ő maga is énekelt (Trombitás Frédi, Tízezer lépés, 1958-as boogie-woogie klubban, Oh, Barbarella). Még 1968 elején, amíg nem tért vissza az Omegába, a Scampolo együttesben játszott. Komár László számára ekkor írta első dalait.

Kilépése után először 1980-ban, az Omega–LGT–Beatrice-turnén szerepelt együtt ismét régi együttesével (a nosztalgia-blokkban), a fináléban pedig az LGT és az Omega együtt játszotta a Gyöngyhajú lányt. Ugyancsak vendégszerepelt 1987-ben a Kisstadionban (25 éves jubileum) valamint a Népstadionban 1994-ben (érdekes módon ekkor kilépése utáni dalokban is) és 1999-ben. Az 1995-ös Trans and Dance című Omega-album készítésében két dal szerzőjeként és vendégbillentyűsként vett részt.

Locomotiv GT (1971–1984)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Presser a könnyű slágereknél többre vágyott, ezért 1971-ben Frenreisz Károly basszusgitáros és Barta Tamás gitáros hívására Laux József dobossal kilépett az Omegából és megalakította a Locomotiv GT-t. Az LGT volt az első magyar supergroup. Az évek során Presseren kívül mind a három tag kivált; a mai felállás 1977-re alakult ki: Presser mellett Somló Tamás, Karácsony János és Solti János az együttes tagjai. Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei: Ringasd el magad (1973), Kék asszony (1973), Szólj rám, ha hangosan énekelek (1975, ezt eredetileg Kovács Kati vette fel), Neked írom a dalt (1975), Egy elfelejtett szó (1975), A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián (1976); A rádió (1977), Jóbarátok vagyunk (1977), Nem adom fel (1978), Boksz (1980), Éjszakai vonatozás (1984).

Közben a színházi életbe is bekapcsolódott. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője volt. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket is ad.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, mely eredetileg egy balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Legismertebb darabja később az angol BBC televízió híradójának szignáljaként is szolgált. A La Baletta No. 2. című szerzeménye a Budapesti Regionális Híradó főcímdala volt.

Az 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, zenét (többek között Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának). 1973 és 1976 között Kovács Kati albumainak, majd 1977 óta Zorán albumainak állandó közreműködője. Az 1980-as években Katona Klári albumain is játszott, és Révész Sándor első szólóalbumának készítésében is részt vett.

Az LGT után (1984–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután az LGT 1984 után nem jelentkezett albummal, újabb színházi produkcióba kezdett. Ennek sikeres eredménye az 1988-ban bemutatott A padlás. 1994-ben jelent meg az első „igazi” Presser-album, a Csak dalok, amit 1996-ban a Kis történetek követett.

Bár az LGT feloszlott (1992-es nagyszabású búcsúkoncertjeik anyaga CD-n is megjelent), 1997-ben mégis új albummal jelentkeztek, a 424 – Mozdonyoperával. Következő albumuk, A fiúk a kocsmába mentek 2002-ben készült el. Az LGT régi sikereit ezek az albumok nem tudták megközelíteni. Szintén 2002-ben, az Óbudai-szigeten LGT-fesztivált is tartottak. Öt év szünet után, 2007. augusztus 7-én a 15. Sziget Fesztivál nyitózenekaraként léptek fel.

A Mozdonyopera óta Presser két albumot is készített (Angyalok és emberek, T12enkettő), filmzenéket szerzett, valamint Zorán albumain is dolgozott.

2003 végén a UNICEF Magyar Bizottság Halász Juditot és Presser Gábort jószolgálati nagykövetté nevezte ki.[9] Feladatuk a gyermekek ügyének képviselete, az UNICEF és a világ gyermekeinek magyarországi képviselete. Megbízatásuk 3 évre szólt, szolgálataikért jelképes 100 forint javadalmazásban részesültek.

Presser 2004 és 2010 között a TV2 zenei tehetségkutató műsora, a Megasztár zsűrijének volt a tagja. 2008 augusztusában az ő kezdeményezése nyomán indult útjára a magyar dal napja.[10] 2009. január 24-én 1 koncert címmel telt házas koncertet adott a budapesti Papp László Sportarénában. Ennek apropóját az adta, hogy rockzenészi pályafutása 40 éve kezdődött, és azóta még nem lépett fel ekkora helyen. A vendégek között volt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, Falusi Mariann és Rúzsa Magdi. A koncerten saját maga által írt, de eredetileg mások által előadott dalokat is játszott.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is, … de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki. Én magamat csak egy zeneszerzőnek tartom, aki néha elénekli a dalait, … néha szöveget is írok.

A fenti idézet szellemében készült el Presser Gábor szerzeményeinek listája, ahol elsősorban zeneszerzői tevékenységének eredménye látható.

Számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején leginkább az Omega számára, majd természetesen „saját” együttesének, a Locomotiv GT-nek. Zorán szinte összes, Kovács Katinak pedig négy albuma is az ő műve, de nevéhez fűződik Katona Klári legsikeresebb időszaka is. Nem hagyható ki művei közül több népszerű színházi mű, filmzene, mesejáték sem. A Szántó Erika által rendezett és 1989-ben Európa-díjjal kitüntetett alkotásának, a Gaudiopolisnak a zenéje is az ő alkotása.

A Presser Gábor szerzeményeinek időrendi listája oldalon Presser Gábor művei automatikus sorszámozással ellátva szerepelnek.

Lemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi egyszerűsített lista nem tartalmazza az összes olyan albumot, amin valamilyen Presser-mű szerepel.

Omega[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Locomotiv GT[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szólóalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházi darabok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatásalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mások számára készített albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb zenész- és szerzőtársai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]