Benkő László (zenész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benkő László
Benko Laszlo 17 10 2009 Taban.jpg
2009. októberében
Életrajzi adatok
Született magyar 1919-1946 Szombathely
1943. június 12. (69 éves)
Pályafutás
Műfajok rock, progresszív rock
Aktív évek 1950-es évek végétől napjainkig
Együttes Omega
Benkó Dixieland Band
B-Project
Próféta
Hangszer szintetizátor
zongora
orgona
trombita
furulya
Kiadók MHV
Hungaroton
MI5 Records
Universal Mucic
Decca Records
Bellaphon
WEA
László Benkő

Benkő László (Szombathely, 1943. június 12. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas billentyűs, zeneszerző, az Omega tagja.

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

Tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Középiskolás korában kezdett zenélni, rövid ideig tagja volt a Benkó Dixieland Bandnek, majd a Próféta együttesben játszott, amely az Omega egyik elődjének tekinthető.

Az Omega fennállását 1962. szeptember 23-ától számítják. Az együttes első évtizedében Benkő szerepköre többször változott: kezdetben zongorán játszott, majd orgonán. 1968-tól Presser Gábor személyében másik billentyűse lett az együttesnek, ekkor Benkő többféle hangszeren játszott: furulyán (Kiabálj, énekelj, Ha én szél lehetnék), trombitán (Trombitás Frédi, Régi csibészek), citerán (Kállai kettős), időnként zongorázott is az orgonán játszó Presser mellett. A kezdeti években, amikor nyugati slágereket dolgoztak fel, még sokszor énekelt, később az Omega saját szerzeményű dalai közül a Rózsafák és a Vasárnap című számokat. Presser távozása óta viszont kizárólag billentyűs hangszereken játszik, beleértve a szintetizátort, amit 1973-ban az Omega használt először Magyarországon. Az Omega 6 - Nem tudom a neved nagylemez és az 1976-tól 1979-ig tartó space-rock korszak hangzásának meghatározó elemét jelentették a kidolgozott szintetizátorszólók. Első szerzeménye a XX. századi városlakó volt. A későbbi időkből nehéz biztosan megállapítani, mik tekinthetők az ő alkotásainak, mert az 1976–1987 közötti dalokat kollektíven jegyezték, de legvalószínűbb, hogy Benkő kevés dalt írt az Omegában, de azok általában a legjobbak közt vannak.

Az Omega jelenlegi tagjai közül ő alkotott és játszott legtöbbet önállóan, illetve más produkciókban. 1980-ban mutatták be a Planetáriumban az Űroperát, aminek a zenéjét írta, 1982-ben pedig megjelent első szólóalbuma (Lexikon). A 90-es évektől szerepelt a Rádiókabaré műsoraiban is, leginkább Ihos Józseffel együtt. 2002-ben alapította meg az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest. Napjainkban rendszeres vendégszereplője a Bulldózer együttes koncertjeinek. 2009-től a szombathelyi Weöres Sándor Színház zenei vezetője.

A Beatrice 35 Koncerten - 2013

Diszkográfia [szerkesztés]

Omega [szerkesztés]

Itt az együttes sorlemezeinek listája olvasható, bővebben lásd Omega szócikk. Az együttes valamennyi kiadványán közreműködött, kivéve a „fél-Omega” név alatt Japánban megjelent kislemezt.

Szólólemezek [szerkesztés]

  • Lexikon 1982
  • Lexikon L-Z 1984 - CD-n a két album anyaga egyben jelent meg Lexikon A-Z címmel (1988)
  • Ikarosz 1990
  • Omega-mix 1991
  • Impressio 1994
  • Hogyan tovább? 2004 - A rózsa éneke című film zenéje
  • Másik világ 2012
  • Omega Szimfónia & Rapszódia (2012)

Közreműködések [szerkesztés]

Jelentősebb zenész- és szerzőtársai [szerkesztés]

Egy koncerten (2010)

Díjai, elismerései [szerkesztés]

Megjegyzések [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]