Vígszínház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″

Vígszínház
Vigszinhaz.jpg
A Vígszínház a Szent István körúton
Általános adatok
Alapítva 1896
Játszóhelyek
Személyzet
Főigazgató Eszenyi Enikő
Gazdasági vezető Csóti József
Művészeti főtitkár Várnai Péter
Művészeti titkár Czobor Margit
Rendezők Marton László főrendező
Dramaturg Kovács Krisztina vezető dramaturg, Deres Péter, Garai Judit

Színészek 43
Elérhetőség
Postacím

VÍGSZÍNHÁZ 1137 Budapest, Szent István körút 14.

PESTI SZÍNHÁZ 1056 Budapest, Váci utca 9.
Telefonszám 06-80-204-443
Honlap www.vigszinhaz.hu
E-mail szervezes@vigszinhaz.hu

A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Három játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és a kamarája Pesti Színház) összesen több, mint 1700 férőhellyel rendelkezik[1][2].

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest XIII. kerületében, a Szent István körúton található.

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt, épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült egy káprázatos Budapest, és a polgárság új központja, a Lipótváros. Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri traktus és egy kupolás-tornyos lefedésű magas előcsarnoktraktus. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.

A Vígszínház épülete éjszakai megvilágításban

A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokk­i­zá­ló: hangsúlyos kocsifelhajtó. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöz a színházaknak, amelyek így felhívják magukra a figyelmet az általában szerényebb épületekből álló városi kontextusban.

A Fellner és Helmer építészpáros a színházépület belsejében is bevezetett egy olyan strukturális megoldást, amely egyrészt megkülönbözteti az épületeiket a korábbi színházaktól, mert alkalmas volt a 19. század vége társadalmi reprezentációs igényeinek a kielégítésére. Ez a közönségforgalmi helyek kialakítására vonatkozott. A díszes, bőségesen aranyozott földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre: az első emeletre, a legfontosabb és leggazdagabban díszített páholysorhoz pihenőszintekkel ellátott központi elhelyezésű lépcsősor vezet, így a pihenők szintjén lehetőség van a sétálgatásra, társalgásra, s az első emeleti foyer ad teret a kivételesek társasági életének.Ezáltal a társadalmi hierarchia a színházépületen belül is tökéletesen kifejeződött.

A nézőtér is a hagyományos hármas páholysorral készült, az oszlopokat kariatidák helyettesítik, s rengeteg az aranyozás, ami szintén növeli az ünnepélyességet, valamint erősíti a belső fényt.

A második világháború utolsó napjaiban bombatalálat érte, ezután újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. Az eredeti nevét csak 1960. szeptember 8.án kapta vissza.

Az épületet 1994-ben felújították. Az épület egyes részletei és a teljes tetőzete rézből készült. A réztető az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.

A Pesti Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967-ben nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház, 560 férőhellyel.

70-es, 80-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színház a hetvenes-nyolcvanas években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget: a Képzelt riport…; a Harmincéves vagyok; a Jó estét nyár, jó estét szerelem; a Kőműves Kelemen majd a még most is telt házakat vonzó A padlás. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a Játszd újra, Sam!, amely lassan 30 éve folyamatosan műsoron van.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jórészét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A színház igazgatója 2009. február 1-je óta Eszenyi Enikő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Venczel Sándor a Főváros színházairól - a közgazdász szemével Benchmarking 2008, a SZÍNHÁZ folyóirat internetes portálja - 2010. március (hozzáférés: 2014. feb. 01.)
  2. vigszinhaz.hu A színház

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vígszínház témájú médiaállományokat.