Somlay Artúr

Somlay Artúr
Somlay Artúr
Életrajzi adatok
Születési név	Schneider Artúr
Született	Budapest 1883. február 28.
Elhunyt	Budapest 1951. november 10. (68 évesen)
Pályafutása
Aktív évek	1900 – 1951
Híres szerepei	Simon Péter (karmester) - Valahol Európában
Díjai
Kossuth-díj (1948, 1951) Kiváló művész (1950)

A Valahol Európában c. filmben (1947)

Somlay Artúr (eredeti nevén Schneider Artúr; Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.) magyar színész, színészpedagógus.

Élete

Édesapja vasúti tisztviselő volt, hat gyereket nevelt. A későbbi színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy idő után belenyugodott abba, hogy fiából színész-komédiás lesz.

A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkor időszak kulturális főhatalmassága, Révai József, eleinte még hallgatott Somlay kérésére, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá.

Somlay hazament, fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éjszaka folyamán mindkettőt elfogyasztotta; 1951. november 10-ének hajnalán így érte a halál.

Somlay Artúr emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István körút 9. szám alatt

Pályája

Somlay Artúr sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-50/a.

A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben játszott. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben.

1906–07-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921–ben Berlinben forgatott mozifilmet.

Ezt követően 1922–23-ban, 1925-ben, 1929–30-ban a Belvárosi Színházban, 1923-ban, 1926-ban, 1929-ben, 1933-ban a Magyar Színházban, 1924–26-ban pedig a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt.

1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti, 1942-ben a Nemzeti, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutató előadására.

1925. júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946–1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

Elsődlegesen hősszerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította.

1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott.

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1948, 1951)
• Kiváló művész (1950)
• a Nemzeti Színház örökös tagja (1948)

Főbb szerepei

Színház

• Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Sári bíró (Móricz Zsigmond)
• Tiborc, Petur bán (Katona József: Bánk bán)
• Edgár (Strindberg: Haláltánc)
• Oswald (Ibsen: Kísértetek)
• Hamlet (Shakespeare)
• Lala Kalil (Herczeg Ferenc: Bizánc)
• Rendező (Wilder: A mi kis városunk)
• János mester (Márai Sándor: A kassai polgárok)
• Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek)
• Lear király (Shakespeare)

Film

Ma és holnap (1912) Simon Judit (1915) Faun (1917) Ilona (1921) Az orvos titka (Párizs, 1929 – 30) Az új földesúr (1935) Budai cukrászda (1935) Rozmaring (1938) A falu rossza (1938) A piros bugyelláris (1938) Halálos tavasz (1939) Fűszer és csemege (1940) Zárt tárgyalás (1940) Semmelweis (1940) Hazajáró lélek (1940) Gyurkovics fiúk (1940) Erzsébet királyné (1940) A kegyelmes úr rokona (1941) Életre ítéltek (1941) Európa nem válaszol (1941) Végre (1941) Haláltánc (1941) Édes ellenfél (1941) Szerető fia, Péter (1942)

Egy asszony visszanéz (1942) Magdolna (1942) Intéző úr (1942) Lelki klinika (1942) Keresztúton (1942) A harmincadik (1942) Halálos csók (1942) Alkalom (1942) Szováthy Éva (1943) Szerelmi láz (1943) Féltékenység (1943) Aranypáva (1943) Benedek-ház (1943) Madách (1944) A két Bajthay (1944) Gyanú (1944) Kétszer kettő (1944) Hazugság nélkül (1945) Valahol Európában (1947) Ludas Matyi (1949) Különös házasság (1951) Nyugati övezet (1951) Én és a nagyapám (1954)

Művei

• Veszedelem (dráma) (1908)

Irodalom

• Benedek András: Somlay Artúr (Nagy magyar színészek, Bp., 1957),
• Ribi Sándorné: Somlay Artúr (adattár, 1957)
• Demeter Imre: Somlay Artúr (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon
• Somlay Artúr az Internet Movie Database-ben
• STOP.hu