Jászai Mari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászai Mari
Jászai Mari-Kozmata.jpg
Jászai Mari
Születéskori neve Krippel Mária
Született 1850. február 24.
Ászár
Elhunyt 1926. október 5. (76 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Kassai Vidor
Foglalkozása színésznő

Jászai Mari (születéskori neve: Krippel Mária, a szül. anyakönyv szerint Kripl Maria Anna [1]) (Ászár, 1850. február 24.Budapest, Krisztinaváros, 1926. október 5.[2]) magyar színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött.

Jászai Mari sírja Budapesten. Kerepesi temető 28-díszsor-18. Kivitelezők: Seenger Béla, Miakits Károly, Szabó Jenő.

Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászai Mari Gertrudis szerepében 1872-ben

Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára.

Emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már életében, 1922-ben emléktáblát helyeztek el ászári szülőházán, ami napjainkban emlékháznak van berendezve.[3] Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten közterület viseli (tér az V. és a XIII. kerületben). A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj. Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. sz. alatti Színészotthont róla nevezték el, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét, az emléktábla Borbereki-Kovács Zoltán alkotása.

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tükröm (Budapest 1909)
  • Színész és közönség (1918)

Róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. (1927)
  • Jászai Mari írásai. Emlékezések. – Napló. – Tanulmányok. Válogatta és bevezette: Debreczeni Ferenc. (1955)
  • Tükör-játék. Válogatott írások, levelek. Szerkesztette: Balatoni Mónika (2002)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd a születési anyakönyvi bejegyzés fénymásolatát.
  2. Halálesete bejegyezve a Budapest I. ker. polgári halotti akv. 2057/1926. folyószáma alatt.
  3. Ászár, Jászai Mari utca 17. (é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 18° 00′ 02″)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászai Mari témájú médiaállományokat.