Gertrúd magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. András és Gertrúd egy szászországi zsoltároskönyvben, 1211 körül.

Gertrudis királyné (Merániai Gertrúd, németül: Gertrud von Andechs-Meran) (1185. szeptember 24.1213. szeptember 28.) II. András első felesége, IV. Bertold merániai herceg lánya és Rochlitzi Ágnes legfiatalabb lánya.[1] Nővére, Merániai Ágnes híres szépség, II. Fülöp Ágost francia királyhoz ment feleségül.[2] Másik nővére Sziléziai Szent Hedvig.[3] Legfiatalabb öccse, Berthold kalocsai érsek lett.[4] Két másik testvére, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai gróf 1208-ban Magyarországra jöttek, mert meggyanúsították őket, hogy közük volt Fülöp német király meggyilkolásához.[4]

II. András és Gertrudis 1203 előtt házasodtak össze. Az ő gyermekük volt a későbbi IV. Béla és Szent Erzsébet.

A magyar főnemesek egy csoportja (Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk veje, Simon) összeesküvést szőtt ellene, mivel a király előnyben részesítette a királyné rokonságát a magyarokkal szemben. II. András halicsi hadjárata alatt a főurak egy csoportja egy udvari vadászat alkalmával, amelyet a pilisi erdőben tartottak, merényletet követtek el Gertrudis ellen.[1] II. András szeretett feleségét halála helyszínének közelében, a pilisi cisztercita kolostorban, díszes szarkofágban temette el.[1] A török háborúk idején elpusztult kolostor romjai a mai Pilisszentkereszt területén vannak, a gótikus síremlék maradványai a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak.

A merénylet történetét Katona József Bánk bán drámája és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel. A két művel és a történetekkel ellentétben a merániaiak nem zsarnokoskodtak az ország lakossága felett, a parasztság nem szenvedett el olyan kizsákmányolást, s nélkülözést, mint mondjuk a 16. vagy 19. században. Azokban az időkben András király egész vármegyéket adományozott el, amik aztán a kiskirályi hatalom alapjait jelentették a század végén. A merániaiaknak is volt részük a tékozlásban, a magyar urak pedig féltékenyen tekintettek rájuk, attól tartván, hogy még jobban meggazdagodnak.

II. András és Gertrudis gyermekei:[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Gertrud von Andechs (német nyelven). genealogie-mittelalter.de. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  2. Fülöp Ágost, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. május 17. 
  3. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  4. ^ a b Kristó, Gyula. Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963 389 506 5 (2006)  , 201. oldal.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]