Gertrúd magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gertrúd magyar királyné
Andreas Getrude Ungarn.jpg
II. András és Gertrúd egy szászországi zsoltároskönyvben, 1211 körül
Született
1185. szeptember 17.
Elhunyt
1213. szeptember 21. (28 évesen)
Pilis
Házastársa II. András magyar király
Gyermekei Anna Mária bolgár cárné
IV. Béla magyar király
Szent Erzsébet
Kálmán herceg
András magyar királyi herceg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertrúd magyar királyné témájú médiaállományokat.

Gertrudis királyné (Merániai Gertrúd, németül: Gertrud von Andechs-Meran) (1185. szeptember 24.1213. szeptember 28.) II. András első felesége, IV. Bertold merániai herceg lánya és Rochlitzi Ágnes legfiatalabb lánya.[1] Nővére, Merániai Ágnes híres szépség, II. Fülöp Ágost francia királyhoz ment feleségül.[2] Másik nővére Sziléziai Szent Hedvig.[3] Legfiatalabb öccse, Berthold kalocsai érsek lett.[4] Két másik testvére, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai gróf 1208-ban Magyarországra jöttek, mert meggyanúsították őket, hogy közük volt Fülöp német király meggyilkolásához.[4]

II. András és Gertrudis 1203 előtt házasodtak össze. Az ő gyermekük volt a későbbi IV. Béla és Szent Erzsébet.

A magyar főnemesek egy csoportja (Péter ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk veje, Simon) összeesküvést szőtt ellene, mivel a király előnyben részesítette a királyné rokonságát a magyarokkal szemben. II. András halicsi hadjárata alatt a főurak egy csoportja egy udvari vadászat alkalmával, amelyet a pilisi erdőben tartottak, merényletet követtek el Gertrudis ellen.[1] II. András szeretett feleségét halála helyszínének közelében, a pilisi cisztercita kolostorban, díszes szarkofágban temette el.[1] A török háborúk idején elpusztult kolostor romjai a mai Pilisszentkereszt területén vannak, a gótikus síremlék maradványai a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak.

A merénylet történetét Katona József Bánk bán drámája és Erkel Ferenc azonos című operája dolgozta fel. A két művel és a történetekkel ellentétben a merániaiak nem zsarnokoskodtak az ország lakossága felett, a parasztság nem szenvedett el olyan kizsákmányolást, s nélkülözést, mint mondjuk a 16. vagy 19. században. Azokban az időkben András király egész vármegyéket adományozott el, amik aztán a kiskirályi hatalom alapjait jelentették a század végén. A merániaiaknak is volt részük a tékozlásban, a magyar urak pedig féltékenyen tekintettek rájuk, attól tartván, hogy még jobban meggazdagodnak.

II. András és Gertrudis gyermekei:[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Gertrud von Andechs (német nyelven). genealogie-mittelalter.de. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  2. Fülöp Ágost, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. május 17. 
  3. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
  4. ^ a b Kristó, Gyula. Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963 389 506 5 (2006)  , 201. oldal.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertrúd magyar királyné témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]