Courtenay Jolán magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Courtenay Jolán[1] (1197Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (12161218) konstantinápolyi latin császár és Flandriai Jolán leánya, I. Henrik konstantinápolyi latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Az okiratokban Yoles, Hyolenz, Jole, Hyole, Jolans, Violanta stb. néven is előfordul; mind e variatio azonban legtöbbnél csak kiejtés dolga. Atyja courtenayi II. Péter, (1216. konstantinápolyi [latin] császár, [...]) a Capetingok házából.”[2] Hóman–Szekfű Magyar története (1928) Capet-Courtenay Péter konstantinápolyi császárnak nevezi Jolán királyné apját.[3] 1215-ben férjhez ment II. András magyar királyhoz, miután annak első felesége, Gertrúd meráni hercegnő 1213-ban udvari összeesküvés áldozata lett.

Jolán királyné nagyon különbözött Gertrúdtól. Szelíd, kedves természetű volt, és elődjével ellentétben egyáltalán nem folyt bele a politikai életbe. Ő fejeztette be a már 80 éve épülő aradi templom építését, és 1224-ben fel is szenteltette a templomot. Az általa alapított egresi cisztercita zárdában temették el. Férjének következő felesége Estei Beatrix lett.

Gyermeke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házasságukból egyetlen leánygyermek született:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az elnevezésére nézve lásd Wertner (1892: 421) és Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
  2. Wertner (1892: 421).
  3. Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wertner Mór: Jolán királyné, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 421–424.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]