I. Péter konstantinápolyi latin császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

I. (Courtenay) Péter (1167 körül – Epirosz, 1219. június után), konstantinápolyi latin császár, Courtenay Jolán magyar királyné apja és II. András magyar király apósa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wertner Mór így adja meg a származását: „courtenayi II. Péter, (1216. konstantinápolyi [latin] császár, [...]) a Capetingok házából.”[1] Hóman–Szekfű Magyar története (1928) Capet-Courtenay Péter konstantinápolyi császárnak nevezi.[2] VI. Lajos francia király unokája lett a következő császár, Courtenay Péter és Erzsébet fia. Első felesége, Nevers-i Ágnes révén három tartományt örökölt Franciaországban, Nevers-t, Auxerre-t és Tonerre-t. A Latin Császárság élére második felesége, Flandriai Jolánta, a későbbi Balduin és Henrik császárok nővére révén került. Előtte még részt vett a harmadik keresztes hadjáratban unokatestvére, II. Fülöp Ágost oldalán, majd küzdött az albigensek ellen, illetve 1214-ben jelen volt Bouvinesnél, ahol a király legyőzte IV. Ottó német-római császárt és Ferrand flandriai grófot, ezáltal biztosította különféle szerzeményeit (Bretagne, Normandia, Maine, Anjou és Touraine, amiket Ottó szövetségesétől, Földnélküli János angol királytól ragadott el nemrég, ld. Bouvines-i csata).

1216-ban, miután I. Henrik latin császár törvényes gyermek nélkül hunyt el, Pétert választották örököséül. El is indult kis sereg élén Franciaországból, Rómában III. Honorius pápa császárrá szentelte, majd 1217-ben hajókat kölcsönzött a velenceiektől. Cserébe megígérte, hogy elfoglalja számukra Durazzót, ám elbukott, így szárazföldön volt kénytelen fővárosába menni. Út közben azonban epiruszi fogságba esett, és Theodor Angelosz despota börtönében halt meg két év múlva, valószínűleg szándékosan gyilkolták meg. Felesége és gyermekei azonban elérték Konstantinápolyt, és el is nyerték annak trónját. Franciaországi tartományait Ágnestől származó lánya, Maud örökölte.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Geoffroy de Villehardouin: Bizánc megvétele, (eredeti címe: La conquìte de Constantinople), Fordította és a jegyzeteket írta Szabics Imre, Utószó Kozma Béla, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.
  • Wertner Mór: Jolán királyné, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 421–424.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Henrik
Latin császár
12161217
A Latin Császárság címere
Következő uralkodó:
Jolánta