Konstantinápolyi Latin Császárság
| Latin Császárság Imperium Romaniae Roiaume de Rhomania Ῥωμαϊκὴ Βασιλεία |
|||||||
| 1204 – 1261 | |||||||
|
|||||||
 |
|||||||
| Általános adatok | |||||||
| Fővárosa | Konstantinápoly | ||||||
| Terület | 350 000 km² | ||||||
| Hivatalos nyelvek | latin, francia (hivatalosak), görög (népnyelv) | ||||||
| Vallás | római katolikus (hivatalos), görög ortodox (elterjedt) | ||||||
| Kormányzat | |||||||
| Államforma | monarchia | ||||||
| Államfő | császár | ||||||
|
|||||||
A Latin Császárságot (latin nevén Romania) a negyedik keresztes hadjárat után hozták létre a keresztes lovagok 1204 márciusában. A Konstantinápoly központú római katolikus keresztes állam a görög és ortodox Bizánci Birodalmat volt hivatott helyettesíteni. Első császára VIII. Balduin flandriai gróf lett 1204. május 16-án.
A keresztesek és Velence által irányított Latin Császárság kezdettől fogva magának követelte a Bizánci Birodalom összes területét, azonban ezeket csak részben sikerült megszereznie (ráadásul a feudális rendszerből adódóan ezek is nagyrészt szinte független hűbérurak vezetése alá kerültek, mint a Thesszalonikéi Királyság, az Akháj Fejedelemség és az Athéni Hercegség), több helyen görög utódállamok jöttek létre (a Balkánon az Epiruszi Despotátus, Anatóliában pedig a Nikaiai és a Trapezunti Császárság). Emellett a zűrzavaros helyzetet a bolgárok is kihasználták, és erős birodalmat hoztak létre.
Baldvin és utódai hősiesen harcoltak, ennek ellenére 1261. július 25-én Palaiologosz Mihály elfoglalta Konstantinápolyt, és VIII. Mikhaél néven bizánci császárrá nyilvánította magát. II. Baldvin, az utolsó latin császár utódai még sokáig követelték maguknak a címet, ami azonban teljesen kiüresedett.
Tartalomjegyzék |
Konstantinápoly latin császárai (1204 – 1261) [szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| I. (Flandriai) Baldvin (* 1172. júliusa) | császár: 1204, †1205. június 11. | Régens: (1205–1206) Flandriai Henrik |
| I. (Flandriai) Henrik (* 1174/1176) | császár: 1206, †1216. július 11. | |
| I. (Courtenay) Péter (* 1167) | császár: 1216–1217, †1219 | Régens: (1216–1217) Conon de Béthune |
| (Flandriai) Jolánta (* 1175) | császárnő: 1217. április 9., †1219. augusztus 24./26. | |
| I. (Courtenay) Róbert (* 1201) | császár: 1219, †1228. január | Régens: (1219–1220) Conon de Béthune (másodszor) Régens: (1220–1221) Giovanni Colonna |
| II. (Courtenay) Baldvin (* 1217) | császár: 1228–1261, l. alább | Régens: (1228–1231) Narjot de Toucy Régens: (1237–1238) Anseau de Cayeux Régens: (1238–1239) Narjot de Toucy (másodszor) Régens: (1245–1247) Philippe de Toucy |
| (Brienne-i) János (* 1148) | társcsászár: 1231, †1237. március 27. |
Névleges latin császárok (1261 – 1383) [szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| II. Baldvin (száműzetésben) | névleges császár: 1261, †1273. október | |
| I. (Courtenay-i) Fülöp (* 1243) | névleges császár: 1273, †1283. december 15. | |
| I. (Courtenay-i) Katalin (* 1274. november 25.) | névleges császárnő: 1283, †1308. január 2. | |
| (Valois) Károly (* 1270. március 12.) | névleges császár: 1301–1308, †1325. december 16. | |
| II. (Valois) Katalin (* 1301. november) | névleges császárnő: 1308, †1346. szeptember 20. | |
| II. (Tarantói) Fülöp (* 1278. november 10.) | névleges császár: 1313, †1331. december 26. | |
| II. (Tarantói) Róbert (* 1319/1326) | névleges császár: 1346, †1364. szeptember 10. | |
| III. (Tarantói) Fülöp (* 1329) | névleges császár: 1364–1373, †1374. november 25. | |
| I. (Baux-i) Jakab (*1353) | névleges császár: 1373, †1383. július 7. | |
|
|
||
Irodalom [szerkesztés]
- Morby, John E.: A világ királyai és királynői, Maecenas Kiadó, Budapest, 1991.
- Runciman, Steven. A keresztes háborúk története. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-389-347-X (2002)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Constantinople, Latin Empire (angol nyelven). Medieval Lands. Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
