Trapezunti Császárság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trapezunti Császárság
Αὐτοκρατορία Τραπεζούντος
1204 áprilisa – 1461. augusztus 15.
Trebizond1300.png
Angol nyelvű térkép. Az államalakulatot az "Empire of Trebizond" jelöli.
Általános adatok
Fővárosa Trabzon
Hivatalos nyelvek pontoszi görög, láz nyelv
Vallás ortodox kereszténység
Kormányzat
Államforma autokrácia
Dinasztia Komnénosz-ház
Elődállam
Utódállam
 Bizánci Birodalom
Oszmán Birodalom 

A Trapezunti Császárság 1204-ben jött létre, miután V. (Dússzemöldökű) Alexiosz feladta Konstantinápolyt.

I. (Komnénosz) Andronikosz és IV. (Építő) Dávid grúz király unokája, I. Alexiosz Megasz Trapezuntban (ma Trabzon, Törökország) rendezte be császári székhelyét, és utódai uralták néha Komnénosz Birodalomnak is titulált országát egészen annak bukásáig. A kis császárság Kis-Ázsia északikeleti partvidékének vékony sávját (1214-ig Szinopéig, majd mind kisebb területen), illetve rövid ideig a Krím déli részét és Kercs városát uralta.

A parányi ország, melynek alig volt 4000 lakója korabeli források szerint, azzal élte túl utódállam-versenytársait (Epiruszi Despotátus, Nikaiai Császárság, sőt maga a Bizánci Birodalom), hogy ellenfeleit ügyes politikával kijátszotta egymás ellen, illetve a császári családba tartozó lányok kiházasításával is ügyesen operáltak az egyes császárok. Például III. Mánuel (1390-1416) Timur Lenkkel lépett szövetségre, így hasznot húzhatott törökök felett aratott győzelméből. Fia, IV. Alexiosz (1416-1429) egyik lányát a Fekete Juh–türkök törzsének kánjához, másik lányát a Fehér Juh–türkök sahjához, a harmadikat pedig VIII. János bizánci császárhoz adta (az említett türk törzsek Timur Lenk támadása (1402) után uralták a Közel-Kelet nagy részét kb. 80 évig, amikor is az oszmán törökök hódoltatták őket).

a Bizánci Birodalom és környezete 1204-ben

IV. János (1429-1459) már kénytelen volt harcolni az oszmánokkal: II. Murád 1442-ben a tenger felől próbálta elfoglalni a fővárost, ám az erős hullámverés meghiúsította tervét, és támadását visszaverték. Később, amíg II. Mohamed éppen Nándorfehérvár ostromával bajlódott (1456), Amazeia török pasája ismét támadott. Noha a Császárság túlélte a csapást, a törökök sok foglyot ejtettek, és jelentős sarcot szedtek be. János császár a következő támadásra szövetség kialakításával készült: ekkor adta lányát a Közel-Keletet éppen uraló Fehér Juh–türkök urához annak fejében, hogy az megvédi országát, illetve kicsikarta Szinope és Karamania török uraitól illetve a grúz fejedelmektől és királyoktól a segítség ígéretét. János halála után fivére, Dávid került a trónra, aki rosszul használta fel szövetségeseit. A császár különféle nyugati hatalmakkal kapcsolatban szőtte terveit, és irreális elképzelésekről beszélt, melyek többek között Jeruzsálem visszafoglalását is tartalmazták. II. Mohamed természetesen hallott ezekről a tárgyalásokról, és csak elősegítette támadásba lendülését, amikor Dávid a IV. Jánostól Murád által elszedett sarcot követelte vissza. A szultán hamarosan cselekedett: 1461-ben tekintélyes méretű sereggel indult Bursából. Először Szinope emírjét semlegesítette, majd tönkreverte a türköket. Az egyedül maradt Trapezuntot, amelynek alig volt ideje ellenintézkedéseket tennie, villámgyorsan megostromolta, és Dávid augusztus 15-én megadta magát.

II. Mohamed az utolsó görög császárt a Komnénosz-ház többi férfi tagjával egyetemben kivégeztette.

A Trapezuntot uraló Komnénosz császárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]