Kanis
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kanis ókori település Anatóliában (Törökország), régészeti lelőhely Kültepe falu mellett, Kayseritől nem messze, 20 km-re délnyugatra. Ismert még Kanesz, Kanes, Kárum Kanes néven. Az akkád kárum szó jelentése "kikötő", de később ezzel a szóval jelölték a kereskedőtelepeket, kereskedőkolóniákat, a városokban a kereskedelmi negyedeket. A település 20 km-re a mai Kayseritől északkeletre a bronzkorban a Halys folyó völgyében keletkezett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Asszír kereskedőtelepek
Az i.e.3.évezred végén asszír kereskedők létesítettek itt kereskedőtelepet. A város a fénykorát az i.e.20-18.sz.-ban élte, amikor a kaneszi fejedelmi központ (citadella) mellett az alsóvárosban egy asszír kereskedőtelep is virágzott. Ebben az időben az Assurból érkezett kereskedők Anatólia területén 10 nagyobb telepet (kárumot) és 10 kisebb kolóniát (wabartumot) hoztak létre. Kanis az Assurból érkező és oda induló karavánok egyik végállomása volt. A szamárkaravánok Assurból ónt, textíliát és gyapjút hoztak, s oda nemesfémet, elsősorban ezüstöt vittek. A kereskedelmi utak biztonságát a helyi uralkodók garantálták megfelelő ellenszolgáltatásért cserében, s egyben a déli vidékek felől jelentkező konkurrenciát is távol tartották. Ezenkívül az uralkodóknak minden textília 10%-ra előzetes eladási joga is volt. Az asszír kereskedőknek továbbá még 10%-os vámot is kellett fizetniük a kiválasztott árukból. Ez a megállapodás még a csempészekkel kapcsolatban is létezett.
[szerkesztés] A település fejlődése
A település az anatóliai Nesza városból - ami az első hettita állam fővárosa volt - és a külső körzetben létesült asszír kereskedőtelepből (kárumból) állt. A nagyjából 4 hektáros területen 500-700 ember lakott, kereskedők és családjaik Asszíriából, Szíriából és Anatóliából. Az asszír férfiak és a keleti nők között számos házasság jött létre házassági szerződéssel. A kereskedőtelepek belső ügyeikben névleg a helyi uralkodóktól és az anyavárostól is független közösséget alkottak, amelyeket a gyűlés, a nagy kereskedőcsaládok fejei irányítottak. Az asszír jogot alkalmazták. Például nem tarthattak házi rabszolgákat. A régészek a lelőhelyen több mint 10000, a kolónia családi archívumaihoz tartozó ékírásos táblát tártak fel. Ezek közül a legtöbb üzleti levelezést, különböző leltárakat és végrendeleteket tartalmaz. A leletek egy kb. 50 éves időtartamot ölelnek fel. A város építészetileg alig különbözött más anatóliai városoktól. Az épületek alapjaiból néhányat az Anatólia Civilizáció Múzeumában, Ankarában állítottak ki.
[szerkesztés] Kronológia
- I.e.1880-1810. a település virágkora (Kárum II)
- I.e.1810-1740. a hanyatlás kora (Kárum Ib)
- korai hettita város Karesza, rövidítve Nesza
[szerkesztés] Régészeti leletek
Az ásastásoknál talált ékírásos táblák, az úgynevezett kappadókiai táblák, óasszír nyelven íródtak, melyet a nyelvész, Bedřich Hrozný indoeurópaiként azonosított. Ma ezt a nyelvet hettinának nevezik. 1984-ben az ásatásokat újrakezdték. S Tahsin Özgüç és Nimet Özgüç török régészek számos további asszír és hettita nyelven írott táblát találtak.
[szerkesztés] Vallás
Kanisban a napisten, Siu tisztelete volt az egyeduralkodó vallás. Az isten szobrát a hettita hódítás után Zalpuvba vitték, ahonnan csak Annita uralkodása alatt került vissza.
[szerkesztés] Források
- Magyar Nagylexikon 10.kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 2000. ISBN 963-9257-02-8
- Csató Tamás - Gunst Péter - Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia. Tankönyvkiadó 1981.
- A német Wikipédia ugyanezen szócikke.
