Kızılırmak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kızılırmak | |
| Hossz | 1151 km |
| Forrásszint | 2000 m |
| Forrás | Kelet-anatóliai régió, Törökország |
| Torkolat | Fekete-tenger |
| Országok | Törökország |
A Kızılırmak (Vörös folyó; grögül Άλυς, Halys; örményül: Alis Ked) Törökország leghosszabb folyója, 1151 km hosszú[1], vízi közlekedésre nem használják, vízierőműveket táplál. A Kelet-anatóliai régióban ered és a Fekete-tengerbe torkollik. A hettiták Marassantiya néven ismerték.
[szerkesztés] Szerepe a történelemben
Az i. e. 590-ben Lüdia és a Küaxarész vezette Méd Birodalom között Kis-Ázsia birtoklásáért kitört háború lezárásaként i. e. 585-ben a Halüsz folyót ismerték el a békeszerződésben a két birodalmat elválasztó határként.[2]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Samsun: Administrative structure: Bafra
- ^ Az emberiség krónikája