Bedřich Hrozný

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedřich Hrozný
B. Hrozný 1915.jpg
Hrozný 1915-ben
Született 1879. május 6.
Elhunyt 1952. december 12. (73 évesen)
Prága
Foglalkozása antropológus
nyelvész

Bedřich Hrozný (Lysá nad Labem, 1879. május 6.Prága, 1952. december 12.) cseh nyelvész, orientalista, régész, a hettita írás megfejtője, a hettitológia úttörője. A Károly Egyetem egykori rektora.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot. Előbb Prágában, majd Kolínban járt gimnáziumba. Már ekkor megismerte a héber és az arab nyelv alapjait. Felsőiskolai tanulmányait a Bécsi Egyetem teológia karán kezdte, majd a bölcsész karon folytatta. Ott elsősorban nyelveket tanult, valamint a Közel-keleti ékírást kutatta. Ezek után orientalisztikát végzett még a Berlini Egyetemen.

1904-ben Selin professzorral együtt Törökországba, Szíriába, Palesztinába és Egyiptomba utazott, ahol az ékírásos szövegek fordításában vett részt. Visszatérte után a Bécsi Egyetem könyvtárában dolgozott. Az 1906-ban Kis-Ázsiában felfedezett hettita királyi levéltár, melynek nyelve akkoriban még ismeretlen volt a kutatók előtt, tábláit az első világháború alatt megfejtette és nyelvét az indoeurópai nyelvcsaládba sorolta.

Csehszlovákia létrejötte után a Prágai Egyetem professzora lett. 1924-ben cseh expedíciót vezetett a Közel-keletre, ahol több lelőhelyen is ásatásokat végzett. 1925-ben Kültepén körülbelül ezer ékírásos agyagtáblát talált, melyek asszír kereskedők dokumentumainak bizonyultak. Hogy a környező területen is ásathasson, meg kellett vásárolnia a területet, melynek tulajdonjogát a Csehszlovák államra ruházta. Ezen a területen találták meg Kanis városát, azonban még abban az évben haza kellett térnie.

1929-ben létrehozta az Orientalista levéltárat. Európa számos egyetemén adott elő. 1939-ben lehetősége volt emigrálni, ezt azonban visszautasította, ekkor lett a Károly Egyetem rektora. 1940-ben iskolaügyi miniszternek jelölték, azonban ezt nem fogadta el. 1952-ben lett az új Csehszlovák Akadémia tagja. A Lysá nad Labem-i temetőben nyugszik, maradványait újratemették.

Válogatás műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sumerisch-babylonische Mythen von dem Gotte Ninrag (Ninib). Wolf Peiser, Berlin 1903.
  • Obilí ve staré Babylónií. Hölder in Komm., Wien 1913.
  • Die Lösung des hethitischen Problems, In: Mitteilungen der Deutschen Orient-Gesellschaft 56, 1915, 17-50.
  • Die Sprache der Hethiter, ihr Bau und ihre Zugehörigkeit zum indogermanischen Sprachstamm. J.C. Hinrichs, Leipzig 1917, TU Dresden, Dresden 2002 (Neudr.). ISBN 3-86005-319-1
  • Hethitische Keilschrifttexte aus Boghazköi, in Umschrift, mit Übersetzung und Kommentar. Hinrichs, Leipzig 1919.
  • Über die Völker und Sprachen des alten Chatti-Landes. Hethitische Könige. Hinrichs, Leipzig 1920.
  • Keilschrifttexte aus Boghazköi. Bd 5/6. Autographien. Hinrichs, Leipzig 1921, Zeller, Osnabrück 1970 (Neudr.).
  • Les inscriptions hittites hiéroglyphiques: essai de déchiffrement; suivi d'une grammaire hittite hiéroglyphique en paradigmes et d'une liste d'hiéroglyphes. Orientální Ústav, Praha 1933.
  • Über die älteste Völkerwanderung und über das Problem der proto-indischen Zivilisation: Ein Versuch, die proto-indischen Inschriften von Mohendscho-Daro zu entziffern. Prag 1939.
  • Die älteste Geschichte Vorderasiens und Indiens. Melantrich, Prag 1940, 1941, 1943.
  • Inscriptions cunéiformes du Kultépé. Bd 1. Prag 1952.
  • Ancient history of Western Asia, India and Crete. New York 1953.

Elismerései és emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bedrich Hrozny (német nyelven). hethitologie.de. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
  • Bedrich Hrozny (angol nyelven). Britannica Online. (Hozzáférés: 2012. december 12.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedřich Hrozný témájú médiaállományokat.