Bedřich Hrozný

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bedřich Hrozný
B. Hrozný 1915.jpg
Hrozný 1915-ben
Született 1879. május 6.
Elhunyt 1952. december 12. (73 évesen)
Prága
Foglalkozása régész
Iskolái Bécsi Egyetem

Bedřich Hrozný (Lysá nad Labem, 1879. május 6.Prága, 1952. december 12.) cseh nyelvész, orientalista, régész, a hettita írás megfejtője, a hettitológia úttörője. A Károly Egyetem egykori rektora.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot. Előbb Prágában, majd Kolínban járt gimnáziumba. Már ekkor megismerte a héber és az arab nyelv alapjait. Felsőiskolai tanulmányait a Bécsi Egyetem teológia karán kezdte, majd a bölcsész karon folytatta. Ott elsősorban nyelveket tanult, valamint a Közel-keleti ékírást kutatta. Ezek után orientalisztikát végzett még a Berlini Egyetemen.

1904-ben Selin professzorral együtt Törökországba, Szíriába, Palesztinába és Egyiptomba utazott, ahol az ékírásos szövegek fordításában vett részt. Visszatérte után a Bécsi Egyetem könyvtárában dolgozott. Az 1906-ban Kis-Ázsiában felfedezett hettita királyi levéltár, melynek nyelve akkoriban még ismeretlen volt a kutatók előtt, tábláit az első világháború alatt megfejtette és nyelvét az indoeurópai nyelvcsaládba sorolta.

Csehszlovákia létrejötte után a Prágai Egyetem professzora lett. 1924-ben cseh expedíciót vezetett a Közel-keletre, ahol több lelőhelyen is ásatásokat végzett. 1925-ben Kültepén körülbelül ezer ékírásos agyagtáblát talált, melyek asszír kereskedők dokumentumainak bizonyultak. Hogy a környező területen is ásathasson, meg kellett vásárolnia a területet, melynek tulajdonjogát a Csehszlovák államra ruházta. Ezen a területen találták meg Kanis városát, azonban még abban az évben haza kellett térnie.

1929-ben létrehozta az Orientalista levéltárat. Európa számos egyetemén adott elő. 1939-ben lehetősége volt emigrálni, ezt azonban visszautasította, ekkor lett a Károly Egyetem rektora. 1940-ben iskolaügyi miniszternek jelölték, azonban ezt nem fogadta el. 1952-ben lett az új Csehszlovák Akadémia tagja. A Lysá nad Labem-i temetőben nyugszik, maradványait újratemették.

Válogatás műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sumerisch-babylonische Mythen von dem Gotte Ninrag (Ninib). Wolf Peiser, Berlin 1903.
  • Obilí ve staré Babylónií. Hölder in Komm., Wien 1913.
  • Die Lösung des hethitischen Problems, In: Mitteilungen der Deutschen Orient-Gesellschaft 56, 1915, 17-50.
  • Die Sprache der Hethiter, ihr Bau und ihre Zugehörigkeit zum indogermanischen Sprachstamm. J.C. Hinrichs, Leipzig 1917, TU Dresden, Dresden 2002 (Neudr.). ISBN 3-86005-319-1
  • Hethitische Keilschrifttexte aus Boghazköi, in Umschrift, mit Übersetzung und Kommentar. Hinrichs, Leipzig 1919.
  • Über die Völker und Sprachen des alten Chatti-Landes. Hethitische Könige. Hinrichs, Leipzig 1920.
  • Keilschrifttexte aus Boghazköi. Bd 5/6. Autographien. Hinrichs, Leipzig 1921, Zeller, Osnabrück 1970 (Neudr.).
  • Les inscriptions hittites hiéroglyphiques: essai de déchiffrement; suivi d'une grammaire hittite hiéroglyphique en paradigmes et d'une liste d'hiéroglyphes. Orientální Ústav, Praha 1933.
  • Über die älteste Völkerwanderung und über das Problem der proto-indischen Zivilisation: Ein Versuch, die proto-indischen Inschriften von Mohendscho-Daro zu entziffern. Prag 1939.
  • Die älteste Geschichte Vorderasiens und Indiens. Melantrich, Prag 1940, 1941, 1943.
  • Inscriptions cunéiformes du Kultépé. Bd 1. Prag 1952.
  • Ancient history of Western Asia, India and Crete. New York 1953.

Elismerései és emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bedrich Hrozny (német nyelven). hethitologie.de. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
  • Bedrich Hrozny (angol nyelven). Britannica Online. (Hozzáférés: 2012. december 12.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedřich Hrozný témájú médiaállományokat.