Calpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Calpa (Zalpa)
İkiztepe (?)
Névváltozatok Calpuva (Zalpuwa)
Alapítás i. e. 19. század
Alapító Uhnasz(?)
Megszűnés i. e. 14. század
Oka kaszkák támadásai
Lakói hettiták
Ország Hatti
Beszélt nyelvek hettita
Elhelyezkedése
Calpa (Törökország)
Calpa
Calpa
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 35′, k. h. 35° 54′Koordináták: é. sz. 41° 35′, k. h. 35° 54′

Calpa (vagy Calpuva, az ékírásos alakok Anittasz kiáltványában URUzạ-a-al-pu-aš, URUza-a-al-pu-wa és URUza-al-pu-az, a Calpa-szövegben URUza-a-al-pu-wa és URUza-a-al-pa, vagyis Zalpa, Zalpuwa vagy Zalpuaš) két település neve.

Egyikük az AssurKanis útvonalon helyezkedett el, az óasszír kereskedelem korában keletkező asszír nyelvű dokumentumok Zalpa néven említik. Helyzete teljesen bizonytalan, Délkelet-Anatólia, Észak-Szíria és az Eufrátesz vidéke jöhet szóba. A Kanis II. kultúrrétegben két Calpa nevű településről tesznek említést a dokumentumok. Az egyik kārum Zalpa, azaz önkormányzattal rendelkező település, a másik viszont wabartum Zalpa, vagyis csak egy kereskedelmi lerakat. A kārum minden valószínűség szerint Észak-Szíriában keresendő (lásd Calvar), míg a wabartum valahol Anatóliában. A Calpa/Calpuva megkülönböztetés valószínűleg a város/ország megnevezésére vezethető vissza. A CTH#3 első fele, amikor még önálló városról szól, Calpuvaként említi, Hakkarpilisz és Happi történetében viszont következetesen csak a Calpa alak fordul elő.

Az Anatólia északi partvidékén, a mai Törökország területén elhelyezkedő, de közelebbről szintén ismeretlen helyen fekvő, feltáratlan ókori város a jelentősebb. Legvalószínűbb helyzete a mai Bafra város környéke lehet. Hozzávetőleges lokalizálására a CTH#3 és CTH#3.1 dokumentumok alapján lehetséges (Calpa-szöveg), amelynek tartalma szerint a Nesza közelében lévő folyó Zalpuwa országánál torkollik a tengerbe.

A szöveg így szól:

ID2-ša A-NA A.AB.BA KUR URUZa-al-pu-wa pe2-e-da-a[š...]
azaz A folyó Calpuva (ország) tengeréhez vitte őket. (CTH#3)

Legkorábbi hettita írásos említése a középső kronológia szerint az i. e. 18. század végére tehető, amikor Uhnasz Kanis elleni hadjáratáról értesülünk, a legkésőbbi pedig az i. e. 14. század első felére datálható Arnuvandasz imájában található.

A legkevesebb fél évezredre tehető ismert várostörténet azzal kezdődik, hogy Uhnasz, Calpa ura elfoglalta az egyik legfontosabb asszír kereskedő kolóniát, Kanist. Ezt Anittasz CTH#1 katalógusszámon ismert dokumentumából tudjuk, amelyben Anittasz azt állítja, hogy visszaszerezte Kanis istenét Calpából. Anatólia hatti korszakának végén és a hettita korszak elején Calpa folyamatos küzdelemben volt a többi vezető territoriális fejedelemséggel (Kusszara, Nesza, Hattuszasz), és esélyese volt a főhatalom megszerzésének egészen Anittasz hadjáratáig.

Anittasz elfoglalta Calpát, királyát, Uhnaszt fogságba vetette, ettől kezdve Calpa elvesztette főhatalmi esélyeit. Betagozódott a Hettita Birodalomba és átvette a hettita szokásokat és a neszai nyelvet. A későbbiekben többször függetlenedett, lázadások központjává lett.

A kaszkák megjelenése után már nem tűnik fel a forrásokban mint hettita város. Nerik városának elvesztése kapcsán sem említik, ezért valószínű, hogy a hattuszaszi uralkodók teljesen lemondtak Calpa területéről. Arnuvandasz imádságában is (az utolsó ismert említés) a kaszkák városaként kerül szóba, sőt inkább a kaszkák által elpusztított településként.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calvar

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap