Bithünia

Bithünia (Βιθυνία)
i. e. 297. – i. e. 74.
Általános adatok
Fővárosa	Nikaia majd Nikomédia
Elődállam Utódállam ←   →

Bithünia elhelyezkedése Kis-Ázsiában

Bithünia (görögül: Βιθυνία) ókori terület Kis-Ázsia északnyugati részén, a mai Törökország területén. Mint önálló ország időszámításunk előtt 297-től 74-ig létezett. Partjait északon a Fekete-tenger (Euxine) nyugaton a Márvány-tenger (Propontis) határolta.

A terület korábban a Perzsa Birodalom fennhatósága alá tartozott és megszűnésekor a Római Birodalom kebelezte be, mint provinciát.

Története

Lakosai trákok és görögök voltak, akik már akkor rendelkeztek részleges autonómiával, amikor Kürosz perzsa király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Az ország létezése során folyamatosan nagyobb hatalmak árnyékában élt és Nagy Sándor halála után a bithüniaiak kihasználták a makedón uralkodó utódainak, a diadokhoszoknak egymás ellen viselt háborúit. Ekkor biztosítani tudták függetlenségüket a Szeleukida Birodalommal szemben.

Első uralkodójuk Zipoitész vezetésével I. e. 297-ben helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt i. e. 280 körül I. Nikomédész követte, aki megalapította Nikomédia városát, amely a virágzó ország székhelye lett. Uralkodása idején és utódai (I. Prusziasz, II. Prusziasz, II. Nikomédész) alatt Bithünia elsősorban Pergamonnal és a szeleukidákkal vívott háborúkat. Más népekkel szövetségre törekedett, így többek között a galatiaiakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be Ázsiába i. e. 278 – i. e. 277-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült karthágói hadvezért, Hannibált, akinek később kiadatására rákényszerítették, de ezt végül Hannibál öngyilkossága megakadályozta.

A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a görög kultúra iránt. Bithünia IV. Nikomédész uralkodása alatt, a mithridatészi háborúk során (lásd: Pontosz) teljesen római függőségbe került, és az uralkodó országát i. e. 75 – i. e. 74-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.

Uralkodói

Uralkodó neve	Uralkodás időszaka
Zipoitész	Kr. e. 327/326(?)-280/279
I. Nikomédész	Kr. e. 280körül-250
Ziaelasz	Kr. e. 250körül-230
I. Prusziasz	Kr. e. 230körül-182
II. Prusziasz	Kr. e. 182-149
II. Nikomédész Epiphanész	Kr. e. 149-127
III. Nikomédész Euergetész	Kr. e. 127-94körül
IV. Nikomédész Philopator	Kr. e. 94körül-74

Hagyatéka

Bithünia provincia

Bithünia magában foglalta Nicaea városát, mely szülőhelye a nikaia–konstantinápolyi hitvallásnak. Az ország rövid ideig létezett, azonban fennmaradt építészetük, korabeli pénzeik és híres bithüniaiak emléke is.

Ilyen személy volt Cassius Dio történetíró, aki Caracalla uralkodása alatt Rómában a szenátus tagja lett. Bithüniai volt Antinoosz a szép ifjú, aki Hadrianus római császár kegyence és fiúszeretője volt. A császár isteni tiszteletben részesítette, és emlékére alapította Antinoopolis városát.

Felhasznált források

• Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. ISBN 963-9199-29-X
• Encyclopædia Britannica, 11 . kiadás (1910) 

Ajánlott irodalmak

• Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904. Online hozzáférés
• Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott?kormányzott? Bp.:Springer, 1994
• T. Bekker-Nielsen, Urban Life and Local Politics in Roman Bithynia: The Small World of Dion Chrysostomos, 2008.