Bithünia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bithünia (Βιθυνία)
i. e. 297. – i. e. 74.
Általános adatok
Fővárosa Nikaia majd Nikomédia
Elődállam
Utódállam
 Perzsa Birodalom
Római Birodalom 
Bithünia elhelyezkedése Kis-Ázsiában

Bithünia (görögül: Βιθυνία) ókori terület Kis-Ázsia északnyugati részén, a mai Törökország területén. Mint önálló ország időszámításunk előtt 297-től 74-ig létezett. Partjait északon a Fekete-tenger (Euxine) nyugaton a Márvány-tenger (Propontis) határolta.

A terület korábban a Perzsa Birodalom fennhatósága alá tartozott és megszűnésekor a Római Birodalom kebelezte be, mint provinciát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosai trákok és görögök voltak, akik már akkor rendelkeztek részleges autonómiával, amikor Kürosz perzsa király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Az ország létezése során folyamatosan nagyobb hatalmak árnyékában élt és Nagy Sándor halála után a bithüniaiak kihasználták a makedón uralkodó utódainak, a diadokhoszoknak egymás ellen viselt háborúit. Ekkor biztosítani tudták függetlenségüket a Szeleukida Birodalommal szemben.

Első uralkodójuk Zipoitész vezetésével I. e. 297-ben helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt i. e. 280 körül I. Nikomédész követte, aki megalapította Nikomédia városát, amely a virágzó ország székhelye lett. Uralkodása idején és utódai (I. Prusziasz, II. Prusziasz, II. Nikomédész) alatt Bithünia elsősorban Pergamonnal és a szeleukidákkal vívott háborúkat. Más népekkel szövetségre törekedett, így többek között a galatiaiakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be Ázsiába i. e. 278i. e. 277-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült karthágói hadvezért, Hannibált, akinek később kiadatására rákényszerítették, de ezt végül Hannibál öngyilkossága megakadályozta.

A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a görög kultúra iránt. Bithünia IV. Nikomédész uralkodása alatt, a mithridatészi háborúk során (lásd: Pontosz) teljesen római függőségbe került, és az uralkodó országát i. e. 75i. e. 74-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.

Uralkodói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó neve Uralkodás időszaka
Zipoitész Kr. e. 327/326(?)-280/279
I. Nikomédész Kr. e. 280körül-250
Ziaelasz Kr. e. 250körül-230
I. Prusziasz Kr. e. 230körül-182
II. Prusziasz Kr. e. 182-149
II. Nikomédész Epiphanész Kr. e. 149-127
III. Nikomédész Euergetész Kr. e. 127-94körül
IV. Nikomédész Philopator Kr. e. 94körül-74

Hagyatéka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bithünia provincia

Bithünia magában foglalta Nicaea városát, mely szülőhelye a nikaia–konstantinápolyi hitvallásnak.[1] Az ország rövid ideig létezett, azonban fennmaradt építészetük, korabeli pénzeik és híres bithüniaiak emléke is.[2]

Ilyen személy volt Cassius Dio történetíró, aki Caracalla uralkodása alatt Rómában a szenátus tagja lett. Bithüniai volt Antinoosz a szép ifjú, aki Hadrianus római császár kegyence és fiúszeretője volt. A császár isteni tiszteletben részesítette, és emlékére alapította Antinoopolis városát.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is.
  2. Kings of Bithynia. asiaminorcoins.com. (Hozzáférés: 2010. november 30.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. ISBN 963919929X  
  • Encyclopædia Britannica, 11 . kiadás (1910) 

Ajánlott irodalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]