Numidia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
East Numidia.jpg

Numidia ősi afrikai berber királyság volt, később pedig római provincia Afrika északi partján, Africa és Mauretania provinciák között. Az ősi Numidia ma Algéria keleti partvidéke.

A rómaiak előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Numidia által az ókorban jelölt régió változott az idő folyamán. Kezdetben (ahogy Polübiosz és más történészek látták a Kr. e. 3. században) a Karthágótól nyugatra fekvő területet jelölte, azaz az egész Maghrebet a Mulucha (Muluya) folyóig. A numidiaiakat törzsek két csoportjába sorolták: keleten a Massyli és nyugaton a Massaesyli. A második pun háború idején a keleti törzsek a rómaiakat, a nyugatiak Karthágót támogatták. A háború végén a győztes rómaiak az egész területet Mauretániától a karthágói határvidékig Massinissa (meghalt Kr. e. 148-ban) nyugati királynak adományozták a délkeleti Cyrenaicával együtt, így Numidia teljesen kürölvette Karthágót, kivéve a tenger felől.

Provincia, változó határokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Jugurtha király a rómaiak rabjaként Kr. e. 106-ban meghalt, nyugat-Numidiát Bocchus, Mauretania királya kapta, a maradék területeket pedig (Cyrene és környéke kivételével) továbbra is bennszülött hercegek uralták Caesar és Pompeius polgárháborújáig. Numidia egy időre Africa Nova provincia lett, de Augustus az actiumi csata után visszaadta II. Jubának.

Röviddel ezután, Kr. e. 25-ben, Juba ehelyett Mauretania trónját kapta, Numidiát pedig felosztották Mauretani és Africa Nova között. Septimius Severus alatt, Kr. u. 193-ban, Numidiát leválasztották Africa Vetus provinciáról, és ettől kezdve császári procurator kormányozta. Diocletianus új államszervezetében Numidia egyike lett Africa kerület hét provinciájának Numidia Cirtensis néven.

Numidia erre az időre már erősen romanizálódott, és számos városa volt. A vandálok inváziója (Kr. u. 428) után lassú hanyatlásnak és sivatagosodásnak indult.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb városai voltak: Északon Cirta, a főváros, Rusicada nevű kikötőjével; Hippo Regius (közel Bonához), amely Hippói Szent Ágoston székhelyeként ismert. Délre a katonai utak Theveste (Tebessa) és Lambaesis (Lambessa) felé vezetett

Lambaesis a III. Augusta légió állomáshelye volt, és a legfontosabb stratégiai csomópont a régióban, amely a Mons Aurasius hágóit őrizte. Ez a hegy választotta el Numidiát Gaetulia sivatagi törzseitől. Mindezeken kívül még 20 városról tudunk, amelyek megkapták a római kolónia státuszt. Az 5. században pedig a Notitia Dignitatum nem kevesebb, mint 123 püspöki székhelyet számlál itt meg, amelyeknek püspökei 479-ben Karthágóban tartottak zsinatot.

Numidia királyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Numidia:

Nyugat-Numidia:

Numidia:

Beolvadt területként: