Nikaia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikaia
İznik
Nicaea theatre 990.jpg
Nikaia görög színháza

Névváltozatok Nicaea, Nicea, Antigoneia
Alapítás i. e. 304
Alapító I. Antigonosz
Lakói görögök, trákok
Beszélt nyelvek görög, latin
Elhelyezkedése
'  (Törökország)
link=
'
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 25′ 45″, k. h. 29° 43′ 16″Koordináták: é. sz. 40° 25′ 45″, k. h. 29° 43′ 16″

Nikaia (ógörögül: Νίκαια vagy latinul Nicaea) kisázsiai város az Izniki-tó keleti partján, mai neve İznik (Törökország). I. Antigonosz alapította Antigoneia néven, majd i. e. 301 körül Lüszimakhosz a felesége után a Nikaia nevet adta neki.

Kiejtése

  • klasszikus korban: niː́ka͜ɪa
  • a koiné és a latin nyelv korában: nˈiːcɛːa
  • bizánci korban: nˈicea

A város az első egyetemes zsinat helyszíne volt 325-ben. Ennek a zsinatnak, amit Nagy Konstantin császár hívott össze I. Szilveszter pápa idején és amelyen mintegy 300, csaknem kizárólag keleti püspök vett részt – fő témája az arianizmus volt. A zsinat megfogalmazta a nikaiai hitvallást, és benne ünnepélyesen kifejezte a Fiú istenségét és az Atyával való egylényegűségét („homousziosz”). – Az I. Adorján pápa idején 787. szeptember 24-étől október 23-áig megtartott II. nikaiai zsinat (a 7. egyetemes zsinat) a „képek tiszteletét” mondta ki a keleti egyház első képrombolási vitájában (725-787).

A várost 1080-ban a szeldzsukok foglalták el, majd 1097-ben az első keresztes hadjáratban a keresztes lovagok, akik visszaadták a Bizánci Birodalomnak. 1204-ben, miután a keresztesek a negyedik keresztes hadjáratban elfoglalták Konstantinápolyt, Theodor Laszkarisz Nikaiába vonult száműzetésbe és megalapította a Nikaiai Császárságot, amely a bizánci hagyományt folytatta. Itt született leánya, Laszkarisz Mária magyar királyné, IV. Béla felesége. 1261-ben, amikor a görögök visszafoglalták Konstantinápolyt, Nikaia elvesztette a fővárosi rangot. 1331-ben a város az Oszmán Birodalom része lett.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]