Kur (mitológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kur (KUR, ékírással 𒆳, GIN3) a sumer mitológia legendás őshazája, a sumerek eredetmítoszainak földrajzi jelzője, ahol Meluhha volt. Alapvető jelentése „hegy”, „hegység”, utal arra a ma már régészeti ténynek tekintett sumer migrációra, amellyel a sumerek valamelyik hegyvidékről Mezopotámia területére érkeztek. KUR helye ismeretlen, lokalizálására nagyon sok elmélet létezik. Amikor nem mitikus témában használják, akkor a Sumertől keletre fekvő Zagrosz megnevezésére használták. Átvitt értelemben „idegen földet” is jelent. Mitológiai szövegekben ezzel ellentétesen éppen Sumert, az otthont jelenti, kiterjesztett értelemben az egész világot.

A KUR rendkívül sok jelentésű szó. A KI (𒆠) fogalom – amely közvetlenül földet jelent (egyben Ki istennő neve) – mellett a KUR.GAL (𒆳𒃲), azaz „Jó Föld” magát Sumer országát is jelenti. A KUR.GAL ugyanakkor „nagy hegy” is. Az Ékur „hegyi templomot” jelent. Alkalmazhatták az „alvilág” megjelölésére is, a „halottak otthona” értelemben.

A KUR utóbbi értelme a KI.GAL („Nagy Föld”, 𒆠𒃲) összetétellel is megegyezik, ez jelenik meg Ereskigal nevének etimológiájában.

Az ékírásban használatos jele szójelként is alkalmazható, ugyanakkor determinatívumként állam vagy territórium nevének egyértelműsítésére használták. A KUR.URU (𒆳𒌷) kifejezés regionális, országos jelleget takar. Ugyanezzel a jellel írták a GIN3, hegy, hegység, hegyek jelentésű szót is. Asszír kiejtése mât, a jelet a hettiták is használták, de a hettita nyelvben hangértéke egyelőre nem ismert.

A KUR legfontosabb jelentései:

  • égni, fényleni (= óakkád napāḫu – megütni, fénylik, emelkedik)
  • alvilág, föld, ország, hegy, hegyek, kelet, keleti ember, keleti szél (= óakkád erşetu – föld, mātu – föld, vidék, šadû (= GIN3) – hegy, hegyek, a mitikus sumer őshaza) írásban ezek a jelentések a sumer IDIM és KIR5 jellel (Sumer idim.jpg) is szerepelhetnek.

Közel azonos hangalakú, de eltérő jelentésű a KUR2-vel (= különböző, idegen, ellenséges, ellenséggé válni, változó, akkád nakāru és šanû) – ezt a GUR jelével is írhatták –, a kur4–kur8 szótagokkal, és a KUR9 (= KU4, belépni, óakkád erēbu) szavakkal. Valószínűleg „kur” kiejtése van a kurx(DU) és a kurx(LIL) szavaknak is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Komoróczy Géza. A šumer irodalmi hagyomány – Tanulmánygyűjtemény (magyar nyelven). Budapest: Magvető Könyvkiadó. ISBN 963-270-985-3 (1979) 
  • Helmut Freydank: Lexikon Alter Orient. Ägypten * Indien * China * Vorderasien, VMA-Verlag, Wiesbaden 1997. ISBN 3-928127-40-3
  • Brigitte Groneberg: Die Götter des Zweistromlandes. Kulte, Mythen, Epen, Artemis & Winkler, Stuttgart 2004. ISBN 3-7608-2306-8
  • KUR