Ereskigal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ereskigal akkád istennő, az Alvilág úrnője. Neve 𒀭𒊩𒆠𒃲 DEREŠ.KI.GAL) szó szerint a Nagy Föld Úrnőjét jelenti. Eredeti sumer neve talán Irkalla lehetett, amely név egyszerre volt Ereskigal alternatív neve és az Alvilág megnevezése. A családi kapcsolatok felsorolásában időnként Nintu a neve, akit a másik nagy földistennővel, Ninhurszaggal is azonosítanak. Az akkád korban a dualisztikus (jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt rendelkező) sumer istenek tulajdonságai polarizálódtak, az égi istenek jók, a földi istenek gonoszak lettek általában. A Nagy Föld Úrnője ekkor lett a holtak és az alvilág istene, és ettől kezdve a KI.GAL kifejezés („Nagy Föld”) az Alvilág (Irkalla) szinonímája lett. Ereskigal sumer eredetére az Istár-mítosz is utal, amelyben Istár Ereskigal nővére.

Ereskigal mítoszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két nagyobb eposza ismert, az egyik a fent említett Istár alvilágjárása, a másik a Nergal és Ereskigal. Ezek az eposzok elmondják rokonsági kapcsolatait, hogyan lett Nergal a férje és az alvilág ura.

Emellett Dumuzi alvilági kalandjában és a Gilgames-eposzban is megjelenik.

Ábrázolása általában mezítelen nőalak, akinek fekete haja van. Néha oroszlánfej díszíti.

Három gyermekét szokták említeni, Nungalt, Ninazut és Enlilt. Ezek közül az elsőnek Nergal, a másodiknak Gugalanna, a harmadiknak Namtar az apja a legelterjedtebb változatokban.

A legismertebb mítoszváltozatok szerinti családfa:

 
 
 
 
 
 
Nintu
(Ereškigal)
 
 
 
 
 
Enki Abzu ura
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ninazu
(Tišpak)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ningišzida
(Nirah)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Marduk
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nabû
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gods, Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia by Jeremy Black and Anthony Green (ISBN 0-292-70794-0)
  • The Gilgamesh Epic and Old Testament Parallels by Alexander Heidel (ISBN 0-226-32398-6)
  • Inanna: Queen of Heaven and Earth" by Diane Wolkenstein and Samuel Noah Kramer (ISBN 0-06-090854-8)