1456
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1456 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1456 |
| Ab urbe condita | 2209 |
| Bahái naptár | -388 – -387 |
| Berber naptár | 2406 |
| Bizánci naptár | 6964 – 6965 |
| Buddhista naptár | 2000 |
| Burmai naptár | 818 |
| Etióp naptár | 1448 – 1449 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1511 – 1512 |
| Shaka Samvat | 1378 – 1379 |
| Kali juga | 4557 – 4558 |
| Holocén naptár | 11456 |
| Iráni naptár | 834 – 835 |
| Japán naptár | 2116 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4152–4153 |
| Kopt naptár | 1172 – 1173 |
| Koreai naptár | 3789 |
| Muszlim naptár | 860 – 861 |
| Örmény naptár | 905 ԹՎ ՋԵ |
| Thai szoláris naptár | 1999 |
| Zsidó naptár | 5216 – 5217 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek
Évek: 1451 – 1452 – 1453 – 1454 – 1455 – 1456 – 1457 – 1458 – 1459 – 1460 – 1461
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Határozott dátumú események
- január 30. – Ryn vára mellett a német lovagok zsoldosai szétverik a még előző ősszel felkelt mazúr parasztokat.
- február 6. – A magyar országgyűlésen Carvajal bíboros kihirdeti a török elleni keresztes hadjáratot.
- április 7. – V. László magyar király hírét veszi a Magyarország elleni török hadjáratnak és kihirdeti a nemesi felkelést, továbbá megerősítik Nándorfehérvár védelmét és Szilágyi Mihályt nevezik ki várkapitánnyá.
- június 29. – III. Callixtus pápa kihirdeti „Imabulláját”, amelyben elrendeli, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel „jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”.
- július 3. – A II. Mehmed oszmán szultán vezette török hadak Nándorfehérvár alá érnek, és másnap – a város körülzárásával – megkezdik a város ostromát.[1]
- július 7. – Jeanne d’Arc rehabilitálása (25 évvel kivégzése után).
- július 14. – Hunyadi János a Szalánkeménnél állomásozó flottával megtámadja és legyőzi a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhadat, majd a nándorfehérvári naszádok támogatásával áttöri a város alatt kiépített török hajóláncot, s erősítést juttat az ostromlott várba.[1]
Dugovics Titusz önfeláldozása Wagner Sándor festményén
- július 21. – II. Mehmed elrendeli a nándorfehérvári vár elleni – utolsó – rohamot. (A törökök be is jutottak a városba és fosztogatni kezdtek, Hunyadi ellentámadása azonban szétverte őket és kiűzte a városból.[1] Dugovics Titusz hősi halála.)
- július 22. – A nándorfehérvári diadal a törökök felett.
- augusztus 11. – A kitört pestisjárványban maga Hunyadi is meghal.[1] (Halála után kiújulnak a ligaharcok, a Hunyadiak hívei fegyveresen érkeznek a futaki országgyűlésre.)
- augusztus 20. – II. Vladislav havasalföldi fejedelem elesik a III. Vladdal vívott csatában, aki követi őt a trónon.
- november 8. – V. László király megérkezik Nándorfehérvárra, a Hunyadiak kirekesztik a királyi kíséretet.
- november 9. – A Hunyadiak hívei meggyilkolják Cillei Ulrik főkapitányt.
- november 23. – A király Temesvárott ünnepélyes ígéretet tesz, hogy nem áll bosszút Cillei gyilkosain. Hunyadi Lászlót országos főkapitánnyá nevezi ki.
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- június – Hunyadi János elrendeli a vajdasága alá tartozó szászok mozgósítását.[1]
- az év folyamán –
- Brankovics Lázár lesz Szerbia uralkodója.
- A Greifswaldi egyetem alapítása
- Luigi de Cadamosto felfedezi a Zöld-foki szigeteket.
[szerkesztés] Születések
- június 11. – Anne Neville, később III. Richárd angol király felesége
[szerkesztés] Halálozások
- július 21. – Dugovics Titusz katona, hősi várvédő
- augusztus 11. – Hunyadi János magyar hadvezér, kormányzó
- október 23. – Kapisztrán Szent János itáliai teológus, hitszónok, inkvizitor, a nándorfehérvári diadal hőse (* 1386)
